Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)

Tartalommutató. XXXV Lap 2J.. A MÁV. jegyvizsgáló kalauzát, mint közforgalmi vaspálya kezelő-személyzetének tagját az 1914: XL. tc. 5. §-a értelmében hatósági közegnek kell tekinteni. — II. Az 1914: XL. te. 4. §. 2. bekezdésének rendelkezése a hatóság közegét hivatásából folyó eljárása alatt tettleges bántalmazással szemben feltétlen védelemben részesíti: a tettleges bántalmazással elkövetett bűncselekmény tényálladékához sem a hivatalos eljárás akadályozása, sem az erre irányuló célzet nem szükséges 43 22. Az 1914: XL. tc. 6. §. 2. bekezdésében említett «felfegyverkezés» megállapításához nem elég a támadásra alkalmas eszköz birtokának ténye, ez a minősítés csupán abban az esetben állapítható meg, ha a tettes a fegyvert támadás céljából vette magához. «Fegyver» alatt nemcsak a műszaki értelemben vett fegyvert, hanem minden oly eszközt is érteni kell. amely az élet és a testi épség veszélyeztetésére alkalmas 44 23. Az alsóbíróságtól valónak elfogadott tényekből vont következtetés útján a Kúria állapítja meg, vajjon a vádlott tudta-e, hogy az, akit bántalmazott, a hatóság rendelete alapján közszolgálatot teljesítő polgári őr volt 45 39. Az 1914: XL. tc. 6. §-ának 2. bekezdésében meghatározott minősítésnek csak abban az esetben van helye, ha a tettes a fegyvert az 1914: XL. tc. 4. §-ának 2. bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetése végett vette magához, tehát ha a felfegyverkezés célzatos volt 73 80. Az 1914: XL. tc. 4. §-ának 2. bekezdésében meghatározott hatóság elleni erőszak vétségének tényálladékához sem a hatóság közege ellen elkövetett tettleges erőszakoskodás, sem a hatóság közegének bántalmazása, sem végül a hivatás gyakorlásának tényleges megakadályozása nem tartozik, hanem elég a hatósági közegnek erőszakkal való akadályozása hivatásának gyakorlásában, ami pedig a hatóság közegére közvetve ható erőkifejtéssel is történhetik 122 1914: XLI. tcikk. A becsület védelméről. 1-5. §-ok. 200. I. Rágalmazás: ügyvédről annak állítása, hogy ügyeket és költ séget hajhász. — II. A közérdekből gyakorolt bírálat önmagában véve sem a beszámítás nem zárhatja ki, sem a büntethetőséget nem szünteti meg; az csak egyik jogcíme a valóság bizonyítása megengedésének 293 84. Sajtóbűncselekmény vádja esetében a sajtóközlemény vád tárgyává tett részépék értelmezésénél a közlemény többi része nem hagyható figyelmen kívül; kéts ég eset ében a közlemény egész tartama szolgál alapul annak eldöntésénél, vajjon a közlemény vád tárgyává lett ré zének mi a valódi értelme 127 91. Oly esetben, midőn a vád alapjául szolgáló sajtóközleményben rágalmazás megállapítására alkalmas tényállítás foglaltatik és ehhez az állított tény jellemzésére szolgáló meggyalázó kifejezések vannak fűzve, a tényállítás és a hozzáfűzött következtető kitételek jogi egységet alkotnak s az utóbbiak az előbbinek sorsát osztják; ezért a tényállítás miatt felmentésnek, ama kifejc zések miatt pedig elítélésnek nem lehet helye 133 c*