Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)

M2 Büntetőjogi Döntvénytár. 70. Az oly leánygyermek, aki a rajta elkövetett fajtalanság véghezvitelének időpontiában életének tizenkettedik évét — habár csak nyolc nappal — meghaladta, nem tekinthető koránál fogva akarata nyilvánítására képtelennek. Az ily leánygyermeken erőszak vagy fenyegetés alkalmazása nélkül elkövetett fajtalanság, mint feltűnően durva becsületsértés büntettetett. (Kúria 1917 márc. 6. B II. 7819/1916. sz.) A kir. Kúria: Mindkét alsófokú bíróság ítéletét a bűncselekményt minősítő részében a Bp. 385. §. 1. b) pontjában meghatározott semmisségi okból megsemmisíttetik és a vádlottat a kir. törvényszék ítéletében körülírt tette miatt az 1914 : XLI. tc. i. ^'-ába ütköző s a 4. §-ának 2. bekezdése szerint minősülő becsületsértés vétségében mondja ki bűnösnek . . . Indokok: Az irányadó tényállás szerint a sértett, amikor ellene a vádbavont bűncselekmény elkövettetett, életének 12-ik évét — habár csak nyolc nappal — már túlhaladta. Téves tehát az alsóbíróságoknak az a jogi döntése, hogy a sértett koránál fogva akarata nyilvánítására tehetetlen állapotban volt. Minthogy pedig az alsóbíróságok nem fogadtak el valónak oly tényeket, amelyekből arra volna következtetés vonható, hogy a vádlott a sértettel szemben akár testi erőszakot, akár fenyegetést használt volna, törvénysértéssel történt a vádlott tettének, a Btk. 233. §-a alapján való minősítése. Miért is ítéletüket idevonatkozóan megsemmisíteni kellett. Tekintve pedig, hogy a vádlott terhére megállapított tett az 1914 : XLI. tc. 2. §-ába ütköző, feltűnően durva becsületsértés vétségének minden ismérvét kimeríti, a bűnösséget ez alapon, kellett kimondani . . . 71. A Btk. 309. §-a 1. bekezdésének 1. tételében meghatározott bűntettben mondották ki bűnösnek azt, aki a sértettet vitriollal arculöntötte, minek folytán ez mindkét szemevilágát vesztette. A 309. §. 2. be-