Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)

Büntetőjogi Döntvénytár. kezdése szerint csak akkor minősül az ily cselekmény, ha életveszélyes szer alkalmazása folytán vesztette el látótehetségét a sértett. (Kúria 1916 jún. 14. B IV. 2169. sz.) A kir. Kúria: Az esküdtbíróság ítéletét a Bp. 385. §-ának 1. b) pontjában meghatározott semmisségi okból megsemmisíti és a vádlott cselekményét a Btk. 309. §. 1. bekezdésének 1. tételében meghatározott, más egészséges szándékos megrontása bűntettének minősíti.. .. Indokok: A közvádló azért jelentett be a Bp. 385. §-ának 1. b) pontja alapján az esküdtbíróság ítélete ellen semmisségi panaszt, mert a vádlott cselekménye a vádtól eltérően a Btk. 301. és 303. §-aiban meghatározott testi sértésnek minősíttetett A panasz alapos. Az esküdtek ténykép azt fogadták el valónak, hogy a vádlott a sértettet vitriollal arcon öntötte, minek folytán ez mindkét szemevilágát elvesztette. E ténymegállapítás szerint tehát a vádlott mérget alkalmazott azzal a szándékkal, hogy a sértett egészségét megrontsa, amely cselekménye által a Btk. 309. §-ának 1. bekezdése 1. tételében meghatározott bűncselekmény tényálladék ismérveit megvalósította. A közvádló semmisségi panasza arra is irányult, hogy a vádlott szándékának megfelelően a minősítés a Btk. 309. §-ának -2. bekezdésére alapíttassék. Miután azonban a Btk. 309. §. 1. bekezdésének 2. esete, valamint u2. bekezdése csak akkor alkalmazható, ha az életveszélyes szer beadásának módja vagy alkalmazása által veszélyezteti az életet, minthogy a jelen esetben a vitriollal való leöntés csak a testi épségre volt káros és az élet tapasztalata szerint a sértett életét nem veszélyeztethette, e tekintetben a perorvoslatnat nem lehetett helyt adni. .. . = V. ö. Degré Miklós fejtegetéseit BJT. LXIX. 8. L 72 Ügyvédnek fegyelmi feljelentéssel való fenyegetése nem állapítja meg a zsarolás tényálladékát, ha a fenyegető az ügyvédnek a vele szemben tanuBüntetőjogi Döntvénytár. XI. 8