Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)

68 Büntetőjogi Döntvénytár. hogy-az árút ő vette meg anyja nevében K -tói. Ez a körülmény azonban nem bír jelentőséggel, mert az árút A. vádlott megbízásából, pénzén és részére szerezte meg, így tehát ezt az árút is közvetítette. Másrészt B. vádlottnak az a védekezése, hogy ő anyja helyett járt el, azért sem vehető figyelembe, mert önállóan ténykedett, anyjának alkalmazottja nem volt és mert anyja sem lévén mint ügynök a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetve, közvetítői jogosultsága neki sem volt. Téves azonban az anyagi halmazat megállapítása. Az 1916. évi IX. tc. 1. §-ának 3. bekezdésében meghatározott vétség egyik tényálladéki elleme ugyanis a közvetítéssel való foglalkozás. Ez pedig ismétlődő vagy egyszeri, de ismétlési szándékkal történő tevékenységet feltételez. Ha tehát a tettes több közvetítői tevékenységet végez is, ezáltal csupán egy bűncselekmény tényálladékát valósítja meg. Ezeknél fogva a kir. törvényszék B. és C. vádlottak cselekményeit tévesen minősítette két-kétrendbeli árdrágító visszaélés vétségének . . . = I. V. ö. Degré Miklós: Az 1916: IX. tcikk magyarázata (1917.) 34. lap; Lengyel Aurél: Jogt. Közi. 1917 évi. 12. sz. — II. V. ö. Isaák Gyula: BIT LXIX. k. 109. lap. — III. V. ö. Bálás P. Elemér: Az 1916 : IX. t:ikk magyarázata (1917.) 117. lap. 37.* /. Tényleges szolgálatot teljesítő népfelkelő főhadnagyot, mint a közigazgatásnak katonai ágában hivatalt viselő, illetőleg szolgálatot teljesítő személyt a Btk. 4-6í. §-a értelmében közhivatalnoknak kell tekinteni. — //. A katonai hatóságnál alkalmazott azt a katonatisztet, aki megbízatása folytán a fegyveres erő céljára teljesített szolgál tatást utólag felülvizsgálja, oly közhivatalnoknak kell tekinteni, akinek ez irányban elkövetett kötelességszegése az 1915: XIX. tcikk 7. §-a alá esik. — III. Az alsóbíróság részéről valónak elfogadott tényekből a Kúria állapítja meg, vájjon az 1915: XIX. tcikk 10. §-ában említett jutalomadás avégett tör-