Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 10. kötet (Budapest, 1917)

Büntetőjogi Döntvénytár. és D. János vádlottaknak, valamint védőiknek a büntetés enyhítése végett bejelentett semmisségi panasza, mert egyes bűncselekményeknek a kir. Kúria által történt mellőzése folytán a most nevezett vádlottaknak büntetése a leihívott enyhítő és súlyosító körülményeknek kellő mérlegelése után aránytalanul súlyosaknak találtattak, miért is a kir. törvényszék ítéletének C. Ferenc, F. Ármin, K. Jakab, B. Mihály és D. János vádlottak büntetésének kiszabására vonatkozó részei a felhívott törvényhelyek alapján meg voltak semmisítendők és most nevezett vádlottaknak büntetése bűnösségi fokukhoz mérten volt a jelen ítélet rendelkező részéhez képest enyhítendő. A most előadottak alapján a kir. ügyésznek a vádlottak büntetésének súlyosbítása végett bejelentett semmisségi panasza tárgytalanná vált. = Ad III. V. ö. ezzel szemben a Btk. javaslatának min. indokolását {Lőw Anyaggyűjtemény II. 882. I.), valamint Angyal Pál fejtegetéseit: A személyes tulajdonságok és körülmények tana (1902. 195. I. L. még a jelen kötet 8. sorszám alatt közöli határozatot is. 3.* /. Az osztrák-magyar monarchia szövetségesének fegyveres ereje részére történő szállítást már a Btk. hol, §-a is védelemben részesítette. — //. Az 1915 : XIX. tc. 1. §-ában említett hatóság alatt a külföldi hatóságot is érteni kell. (Kúria 1915 nov. 16. B. HL 8280. sz. A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja . . . indokok: Ami azt a kifogást illeti, hogy miután a vád tárgyává tett cselekmény az 1915 : XIX. tc. életbelépte előtt követtetett el, a Btk. 457. §-ában meghatározott vétség tényálladéki elemei hiányzanak, a cselekmény az új törvény alapján nem üldözhető, ez a kitogás, mint mindkét törvény téves magyarázatán alapuló, figyelembe nem vehető. Az 1915 : XIX. tc. 24. §-a szerint, az 1—10. §-aiban foglalt rendelkezések alkalmazandók, ha a cselekmény az eddigi jogszabályok szerint is bűncselekmény volt, már pedig a vád tárgyává tett cselekmények a csalás tényálladéki elemeit is kimerítvén, a Btk. rendelkezései alapján azelőtt is büntetendők voltak; de üldözendő volt a cselekmény a Btk. 457. §-a alapján