Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 10. kötet (Budapest, 1917)

BüntetSjagi Döntvénytár. 28 is, mert (haderői akti nemcsak a monarchiának, hanem a vele hadászatilag együttműködő szövetségesnek legyveres ereje is értendő, aminthogy a törvény e magyarázatában az elmélet általában egyetért. Nem mond ennek ellen az, hogy az 4915 : XIX. te. 1. §-a célszerűnek találta a szövetséges állam fegyveres erejét kifejezetten is leiemlíteni; mert ez a kiegészítés a miniszteri indokolás szerint is csak a régi törvény általános kifejezésének tüzetesebb körülírása akar lenni. . . . Nincs alapja annak a jogi álláspontnak sem, hogy a magyar honosra nézve a szövetséges hadsereg hadbiztossága nem hatóság ; mert a nemzetközi viszonyokban a külföldi hatóságok belföldön is ilyeneknek tekintendők . . . 4.* /. Az 1915.XIX. tc. 1. és 6. §-a alá eső bűncselekmény megállapítása, mikor az alszállítók a szállított vágómarhákat abból a célból, hogy azok a lemérés és az ennek alapján történt átvétel idejében valódi súlyuknál nagyobb súlyt mutassanak, az átadás előtt hosszabb időn át szomj áztatták, azután sóval és sózott takarmánnyal megetették, majd a túlszomjas állatokat megitatták, miáltal elérték azt, hogy a vágómarhák a mérlegen valódi súlyuknál lényegesen nagyobb súlyt mutattak és a megtévesztett bizottság ezzel a mesterségesen előidézett súlytöbblettel vette át a vágómarhákat. — //. Az 1915: XIX tc. 6. §-a alá eső bűncselekmény meghatározásánál a törvény nem hozza kapcsolatba a főszállító és az alszállító részéről kötött szerződések tartalmát; e szerződések tartalmának egyezősége nem tényálladéki eleme az idézett §. alá eső bűncselekménynek, csak az kívántatik meg, hogy az alszállító tudatában legyen annak, hogy a kötelezett szolgáltatás a fegyveres erő céljára történik és hogy a főszerződést hatósággal kötötték meg.