Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 10. kötet (Budapest, 1917)

Tartalommulató. xxm Lap büntetőbíróság az utóbbi cselekményt a saját hatáskörébe tartozó egyén cselekménye felől való ítélkezés szempontjából megvizsgálja és jogilag értékeli és ezen értékelésnél a Btk. rendelkezéseit alkalmazza & 13. §. 223. I. Az 1868 : LIII. te, valamint az 1894 : XXXII. tcikkekben foglalt azok az imperativ rendelkezések, amelyek egyik vallásról a másikra való áttérést szabályozzák, közjogi természetűek és céljuk nem az egyéni jogoknak, hanem a közbéke állami érdekének oltalma ; megszegésük megtorlásának szorgalmazására tehát csak az állam van hivatva. A hitfelekezet lelkésze sértettkép nem léphet fel 318 II. FEJEZET. Birói hatáskör és illetékesség. 16. §. 151. A sikkasztás elkövetési helye, ahol a jogtalan rendelkezés, illetőleg felhasználás történt 235 28. §. 148. Magyarországon lakó- vagy tartózkodáshellyel nem bíró és magyar bíróság hatalmába még nem került magyar honosságú terhelt által külföldön elkövetett bűncselekményre nézve a Kúria a terhelt községi illetősége alapján állapította meg az illetékességet 232 IV. FEJEZET. A magánvádló és magánlel. 41. §. 133. III. A hitelrontás vétsége nem tartozik azon bűncselekmények közé, amelyek miatt a sértett mint főmagánvádló a kir. ügyész-ti: előleges felhívása nélkül vádat emelhet (Bp. 41. §.) 206 |VIII. FEJEZET. A nyomozás. 91. §. 33. A felhatalmazás kiállítása alakszerűségekhez kötve nincs ; különösen nem kellék a felhatalmazást tartalmazó okiratnak hivatalos pecséttel való ellátása 72 XVIII. FEJEZET. Főtárgyalás a törvényszék előtt. 325. §. 59.11. Nem sérti a tettazonosság szabályát (Bp. 325. §. 1. bekezdés) az, hogy a bíróság befejezett bűncselekményt állapított meg, holott a vádló az illető bűncselekmény kísérlete címén emelt vádat 112