Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 10. kötet (Budapest, 1917)
Büntetőjogi Döntvénytár. két különálló ténykedése létesül, egjrészi elköveli a törvény szerint büntetendő cselekményt, másrészt pedig a közhivatalnokot hivatali kötelességének elmulasztására bírja reá s így mindkét cselekménye külön büntetőjogi beszámítás alá esik. (i. Gyula vádlottnak eme cselekménye ugyan helyesen az 1918 : XIX. te, 8. §. 2. bekezdésébe ütköző bűncselekményben való, a Btk. ti!). §. 1. pontja szerint felbujtói bűnrészesség tényálladékát állapítja meg, miután azonban a kir. ügyész a vádat nem ily irányban emelte s az elsőbíróság ítélete ellen sem jelentett be a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján semmisségi panaszt, az elsőbíróság ítéletét e részben a vádlott terhére megváltoztatni nem lehetett. A védőnek az az érvelése pedig, hogy a cselekmény minősítése azért volna helytelen, mert a jutalmat a katonáknak utólagosan adta s így a cselekmény legfeljebb az 1915 : XIX. tc. 10. §. 2. bekezdése szerint lenne minősíthető, merőben alaptalan, mivel a jutalom a katonáknak abból a célból lett adva, hogy azok hivatali kötelességüket megszegve, a marhakicserélést elnézzék s azt fellebbvalóiknak fel ne jelentsék s így miután az a körülmény, hogy a jutalom a marha kicserélése előtt vagy annak utána adatott-e, a vádlott bűnösségének megállapítására nézve teljesen közönbös, mivel a közhivatalnok hivatali kötelességét ép úgy megszegi azáltal, ha a marhakicserélést lehetővé teszi, mint azáltal, hogy a megtörtént kicserélésről tudomást szerezve, azt elnézi és fellebbvalójának be nem jelenti, az elsőbíróság tehát, miután a jutalom avégett adatott, hogy a katonák hivatali kötelességüket megszegjék, a vádlott terhére nem tévedett akkor, amikor a cselekményt az 1915 : XIX. tc. 10. 1. bekezdése szerint minősítette. 3. G. Gyula vádlott még azt is felhozza, hogy a bűnösség azért sem lelt volna megállapítható, mert a katonák közhivatalnokoknak nem tekinthetők. Ez a panasz nem bír törvényes alappal azért, mert a katonaság az állam katonai közigazgatásának a szerve s a véderő minden -egyes tagja ennek a közigazgatási intézménynek a közege. A katonai közigazgatásnak tőleg a háborúban egyik elsőrendű kötelessége a hadbanálló csapatoknak ellátására szolgáló élelem beszerzése és a katonai hatóság által evégből kirendelt katonák erre szolgálatuknál fogva kötelezvék ; a vádlott által megvesztegetett katonák pedig a katonai élelem beszerzésére kirendelt élelmezési bizottság által a katonaság által átvett marháknak az őrzésével s eszerint annak az elveszés, ellopás stb. elleni megvédésével voltak megbízva, eme különös megbízatásuknál fogva tehát a Btk. 461. §-a értelmében közhivatalnokoknak