Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 10. kötet (Budapest, 1917)

Büntetőjogi Döntvénytár. 89 nászát pedig, hogy a terhére megállapított és 1915. évi április hó 27-ike és július hó 2-ika közötti időben két alkalommal közelebbről meg nem határozható napokon elkövetett kétes az 1915. évi május hó 25-én elkövetelt egyrendbeli lopás bűntette az 1915: XIX. te. 11. §-a szerint büntetendőnek mondatott ki, egészben alaposnak találván, az elsőbíróság ítéletét a Bp. 385. §. 1. a) és b) pontjában foglalt semmisségi okból a G. Gyula vádlott büntetését megállapító résszel együtt annyiban megsemmisíti, hogy K. Mór vádlottat és G. Gyula vádlottat, mint a Btk. 70. §-a szerinti tettestársat bűnösnek mondja ki az 1915 : XIX. ic. 1. §-ába ütköző, a 6. §., valamint a 2. §. 1. pontja szerint minősülő bűntett miatt azért, mert a vádlottak, mint a cs. és kir. közös hadügyminisztériummal az osztrák-magyar monarchia íegyveres ereje számára vágómarha-szállítás iránt szerződött T. Mór megbízottai több alkalommal a kincstárnak átadott vágómarhákat az átadás előtt 2—3 órával, 1—1 kanál sóval megetették oly módon, hogy a sót a megfogott marhák torkába öntötték, azután enni adtak nekik, majd közvetlenül a lemázsálás előtt jól megitatták és ezzel az eljárással azt idézték elő, hogy a marhák a só által előidézett szomjúság folytán megivott sok víz által súlyukban tetemesen gyarapodtak és így a vádlottak mint megbízottak háború idején nem megfelelően teljesítették a T. Mór által vállalt szállítási kötelezettséget; továbbá hogy a íentebb megjelölt három rendbeli lopás bűntette a Bn. 49. §. 1. bekezdés 1. tétele szerint büntetendőnek mondatik ki és ezért K. Mór vádlottat a hivatkozott törvény és szakaszok alapján, az 1915 : XIX. tc. 3. §. 1. pontja és 13. §-a értelmében négy évi börtönre és 4000 K pénzbüntetésre, G. Gyula vádlottat pedig ezért és az elsőbíróság által terhére megállapított egyéb bűncselekményekért a hivatkozott törvény és szakaszok, úgy nemkülönben az 1915: XIX. tc. 3. §. 1. pontja, 10. §. 1. bekezdése, 11. és 13. §-a, a Bn. 49. §-a és a Btk. 96., 99. és 102. §-a alapján hat évi börtönre és 2000 K , 200—200—200 K., összesen 2600 K pénzbüntetésre, továbbá úgy K. Mór, mint G. Gyula vádlottat öt-öt évi hivatalvesztésre és politikai jogaik gyakorlatának ugyanilyen tartamú felfüggesztésére ítéli el. A pénzbüntetés behajlhatlanság esetén K. Mórra vonatkozólag a Btk. 53. §-a értelmében három hónapi börtönbüntetésre, G. Gyulára vonatkozólag pedig a Btk. 53. §-a és a 102. §. 2. bekezdése értelmében a 2000 K pénzbüntetés három havi, a 200—200—200 K pénzbüntetés pedig 20—20—20, összesen tehát 60 napi további börtönbüntetésre lesznek átváltoztatandók. A többi semmisségi panasz elutasíttatik. Az elsőbírósági ítélet egyéb rendelkezései érintetlenül hagyatnak.