Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 10. kötet (Budapest, 1917)

Büntetőjogi Döntvénytár. ségü vágómarhával kicserélte: ez a cselekmény köz­vetlenül veszélyezteti a fegyveres erő érdekéi a had­sereg élelmezésére szolgáló egyik fontos tápláló anyag minőségének apasztása folytán, egyúttal pe­dig a hadviselés érdekének lényeges sérelmét ered­ményezi annak folytán, hogy a kincstár fizetést teljesít a hiányzó husmennyiségért is. — II. Nem zárja ki az 1915: XIX. tc. 7. §-a alá eső bűncselek­mény megállapítását az a körülmény, hogy a köz­hivatalnok cselekménye a Btk. más rendelkezése alá is esik. — III. A katonai igazgatásnak azt a közegét, akinek feladata a csapatok ellátására be­szerzett árunak őrzése, ezen különös megbízatásá­ban a Btk. 461. §-a értelmében közhivatalnoknak kell tekinteni. — IV. Az 1915: XIX. tc. 1. és 6. §-a alá eső bűncselekmény megállapítása, mikor a szál­lító megbízottja a szállított vágómarhákat abból a célból, hogy szomjúságukat és vízfelvevő képességü­ket fokozza, sóval megetette, majd túlitatta, ily kép a vágómarhák súlyát mesterségesen lényegesen nö­velte és a víz súlyát árúkép megfizettette. — V. Az 1915: XIX. tc. 24. §-a értelmében csupán az idézett tc. 1—10. §-aiban foglalt rendelkezéseknek van visszaható ereje. Az e tc. életbelépése előtt, bár a háború idején elkövetett lopás nem esik a 11. §. alá abban az esetben sem, ha a cselekmény folytán a fegyveres erő érdekének közvetlen veszélyeztetése ál­lott elő, vagy pedig a hadviselés érdekének lénye­ges sérelme következett is be. (Kúria 1916 febr. 16. B IV. 10,001. sz.) A kir. Kúria: A kii*, ügyésznek a Bp. 385. §. 1. a) pont­jára fektetett semmisségi panaszát a G. Gyula és K. Mór fel­mentésére vonatkozólag részben, a G. Gyula vádlottnak a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján amiatt bejelentett semmisségi pa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom