Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 10. kötet (Budapest, 1917)

52 Büntetőjogi Döntvénytár. 17. Csalást követ el az, aki összeköttetéssel kérkedve, fegyvergyakorlat alól való felmentés kieszközlésére vállalkozik és a közbenjárásért pénzt vesz fel. (Kúria 1915 szept. 22. B III. 6286. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. indokok: A kir. tábla ítélete ellen a védő a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján jelentett be semmisségi panaszt a bűnösség megállapítása mellőzése miatt. A panasz alaptalan. A tényállás szerint ugyanis a sértett a . . . számú honv éd kiegészítő-parancsnoksághoz a fegyvergyakorlat alól való felmentése érdekében beadott kérvényének kedvező elintéztetése érdekében adott 400 K-t a vádlottnak, a vádlott a sértettől a 400 K-t elfogadta; ezen összeg ellenében közbenjárását megígérte ; azonban mit sem tett, de nem is tehetett. A vádlottnak ezen tevékenysége kimeríti a csalás tényelemeit — a panasz indokaiban a fondorlat hiányára vonatkozóan felhozottakra tekintettel — még azért is, mert fondorlat nemcsak a tettesnek, a sértett tévedésbe ejtését célzó aktív cselekvősége, de minden olyan passzív magatartása is, amely alkalmas a sértettben bármily oknál fogva már meglévő azt a meggyőződést fenntartani, hogy tettesben megvan a képesség és akarat arra, hogy a sértettel szemben elvállalt kötelezettségének megfeleljen. 18. Csalást követ el a községi jegyző, aki befolyással kérkedve, pénzért arra vállalkozik, hogy a csendőrségnél feljelentett egyént a bajból kiszabadítja. (Kúria 1915 jún. 28. BI. 4370. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja, azonban mindkét alsóbíróság ítéletét a cselekmény minősítéséről s ezzel kapcsolatban a büntetés kiszabásáról rendelkező részében a Bp. 385. §. 1. b) pontjában körülírt semmisségi ok alapján hivatalból megsemmisíti és a vádlott cselekményét a Bn. 50. §-ába ütköző csalásnak minősíti.