Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 10. kötet (Budapest, 1917)

Büntetőjogi Döntvénytár. 53 indokok: A kir. tábla ítélete ellen a vádlott a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján jelentett be semmisségi panaszt, mert a vádlott az ügyben mint nyomozó közeg el nem járhatván, hivatali kötelességét sem szeghette meg. A panasz alapos. Kétségtelen ugyan, hogy a községi jegyző, a Bp. 85. §-a értelmében, rendőri hatósági teendőket végezhet, tehát nyomozásra hivatott közeg lehet, mert a törvény értelmében az elöljáróságnak tagja. Tekintve azonban, hogy a R. U. 211. §-a szerint a községi elöljáróság bűnügyi nyomozást csak akkor teljesíthet, ha erre a kir. ügyészség, vizsgálóbíró, járásbíró vagy az illetékes főszolgabíró által utasíttatik, vagy ha veszély van s a csendőrség nincs jelen s annyi idő sincsen, hogy a kellő időben értesíthető legyen; tekintve, hogy a R. U. 213. §-a szerint a községi elöljáróság nem avatkozhatik a nyomozásba, ha a csendőrség a nyomozást már teljesíti; tekintve, hogy a szóban levő ügyben a nyomozást a csendőrség teljesítette s a községi elöljáróság a nyomozásba bele nem avatkozott: kétségtelen, hogy a vádlott községi jegyzőnek a nyomozásnál semmitéle hivatali kötelessége nem volt s e körül hivatali kötelességét meg sem szeghette . . . A vádlottnak a cselekménye azonban mégis megállapítja bűncselekmény, még pedig a csalás tényálladékát. A ténymegállapítás szerint a vádlott R. Avramot azzal a felhívással, hogy adjon neki 200 K-t s akkor fiát és S. Ráda nevű rokonát a bajból kimenti, fondorlattal tévedésbe ejtette, hogy ő neki módjában van a bűnügyben terhelteket kiszabadítani s ezáltal magának 200 K jogtalan hasznot, a sértettnek pedig ugyanannyi összegű kárt okozott. Fondorlatos a vádlott cselekménye azért, mert az a közhivatalnok, aki bajban levő embernek hiszékenységét kihasználja s azt félrevezeti, — azt tévedésbe ejti s tévedésben tartja . . . 19.* Nem forog fenn a Bp. 384. §. 4. pontja alá eső semmisség, ha a Gybp. alá tartozó, de az 1915: XIX. te. 16. §-ában fel nem sorolt bűncselekmény miatt a kir. törvényszék nem a Gybp,, hanem a bűnvádi eljárás rendes szabályai szerint járt el. (Kúria 1916 jan. 18. B1V. 9608. sz.)