Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 10. kötet (Budapest, 1917)

Büntetőjogi Döntvény tár. 49 13. A pótesküdtet az esküdtek tanácskozása alatt a tanácskozó helyiségből el kell távolítani. (Kúria 1915 szept. 14. B IV. 5912/9. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. Indokok: A közvádló a Típ. 384. §. 5. pontja alapján amiatt emelt semmisségi panaszt, mert az esküdtek tanácskozása alatt a pótesküdt a tanácskozóteremben jelen volt. A panasz alaptalan. A kir. Kúria ugyanis a 466. számú EH-ban kimondotta, hogy a pótesküdt az esküdtek tanácskozása alatt a tanácskozóteremből eltávolítandó. Miután ez a határozat a Bp. 367. §-ára van alapítva, miután az ezt hatályon kívül helyező 14. §-a a Bpn.-nak a pótesküdtet illetőleg más szabályt nem állít fel, kétségtelen, hogy a Kúria 466. számú határozata ma is irányadó s így szabálytalanul járt el az esküdtbíróság elnöke, miután a pótesküdtet nem távolította el. Miután azonban az elnök a pótesküdtei arra is figyelmeztette, hogy az esküdtek tanácskozásában s határozathozatalában nem vehet részt: nyilvánvaló, hogy a Bp. 384. §-ának harmadik bekezdése tekintettel az említett szabálytalanság miatt használt semmisségi panasz nem érvényesíthető, mert az az ítéletre nem volt befolyással . . . ¥ ¥ = L Vargha Ferenc fejtegetéseit BIT LXVIII. k., 33. I. 14. A Btk. 403. §. 3. pontja alá eső magánokirathamisítás bűntettében mondották bűnösnek azt, aki postatakarékpénztári betétkönyvet a tényleg elhelyezett betét összegénél nagyobb összegre meghamisított és a betétkönyvet kölcsön biztosítására zálogul adta. (Kúria 1915 szept. 23. B III. 5637/2. sz.) Büntetőjogi Döntvénytár. X. 4