Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)
\^ Tartalómmulaló. XVII Lap XXIX. FEJEZET. A jogtalan elsajátítás. 308. §. 186. A behajtott lábas jószágnak a zálogbirtokos lakásához tartozó zárt helyről a zár feltörése mellett való visszavétele a magánlaksértés bűntettének és a jogtalan elsajátítás vétségének anyagi halmazatát állapítja meg 290 XXX. FEJEZET. Az orgazdaság és a bűnpártolás. 374. §. 199. Esküvel való megerősítés hiányában a hamis tanúzás, mint ilyen nem büntethető, de ez nem zárja ki, hogy amennyiben a hamis tanúvallomás valamely más bűncselekmény alkotó elemeit ama hiány mellett is kimeríti, e cselekményre a törvénynek megfelelő rendelkezése (Btk. 374. §) ne alkalmaztassák 294 218. A Btk. 374. §-ában meghatározott bűncselekmény befejezést nyer, mihelyt a bűntett vagy vétség tettesének vagy részesének a törvényben meghatározott célból segítséget nyújtanak, habár a bűnvádi eljárás akkor még meg sem indíttatott vagy a segítség nyújtásával a célba vett eredmény be sem következett 304 XXXI. FEJEZET. A csalás. Bn. 50. §. 36. Csalás biztosítási ügylet megkötése körül. Tüdő vészes biztosított helyett egészséges egyénnek bemutatása orvosi vizsgálatra 48 37. Aki másnak a dolgát sajátjakép eladja, csalást követ el 50 38. Katonaszabadításra vállalkozás, mint csalás 50 39. Közhivatali állás elnyerésére való befolyás színlelése mint csalás eszköze 51 40. Hitelszerzésre való vállalkozás pénzért, arra való képesség és készség nélkül: csalás 52 41. Babonára hajlamos egyén hiszékenységének ámítással és természetfölötti hatalom színlelésével való kiaknázása, mint csalás eszköze 53 42. Házassági szédelgés 54 43. I. Takarékpénztár igazgatójának csalása megbízása körében, a betevők kárára 56 83. Ha a csalást a biztosított vagyonnak félretételével vagy elrejtésével nem pedig megsemmisítésével vagy megrongálásával követték el, a Btk. 382. §-a alá eső bűntett nem állapítható meg 129 100. A vádlottnak az a cselekménye, hogy üzletét betörés ellen biztosította, csalárdul betörést koholt és a biztosítási összeg kifizetését szorgalmazta, a Bn. 5D. §-a alá eső csalás 160 111. I. Aki a sértettet két külön alkalommal ejti fondorlattal tévedésbe és egy izben vagyoni kárt is okoz annak, másik izben azonban a károsítás az ő akaratán kívül eső okból be nem következik, két bűncselekményt követ el még akkor is, ha a megtévesztésnél mindkét esetben egyforma eszközt használt. — II. Több sértett kárára bár Büntetőjogi Döntvénytár. IX.