Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)

76 Büntetőjogi Döntvénytár. Az elnöki intézkedés azonban sikerrel nem kifogásolható, mert eltekintve attól, hogy N. Gusztáv ilyen értelmű védekezést nem is terjesztett elő, de maga a kérdés tárgya is olyan volt, amely a törvényszéki orvosnak szakértői megbírálása körén kívül esik. N. Gusztáv vádlott védője, K. Róza vádlott védőjének és a kir. ügyésznek indítványával szemben, L. János tanúnak a megesketését hozta javaslatba. Az esküdtbíróság a tanúnak megesketését «a Bp. 211. §-ára» hivatkozással megtagadta, mert vallomását lényegtelennek találta. Kétségtelen ugyan, hogy a tanú megesketése ebből az okból megtagadható nem volt és nem lelt volna megtagadható a P>p. 221—222. §-ai alapján sem, mert arra törvényes ok fen nem forgott, ámde ez az alaki sérelem N. Gusztáv vádlott érdekeit nem sérthette, mert a tanú csak arról vallott, hogy K. Róza vádlottnál a helyszíni szemle alkalmával T. Emilia ingóságaiból mit találtak. Ez a körülmény pedig N. Gusztávot illetően az ítélethozatalra befolyással nem volt. Az esküdtbíróság elnöke felolvasván a szerajevói katonai parancsnokság által kiállított értesítést, N. Gusztáv védője emialt a Bp. 384. §-ának 8. pontja alapján semmisségi okol jelentett be. Minthogy azonban a felolvasott irat hatósági bizonyítvány volt s tartalmára nézve megfelelt a Bp. 313. $-a első bekezdésének végső pontjában említett feltételnek, az elnöknek ebben a tényében jogszabálysértés fel nem ismerhető. N. Gusztáv vádlott védője becsatolta védence által a gyűjtőfogházban megírott saját állítólagos élettörténetét s kérte ennek azt a részét felolvastatni, amely a bűncselekményre vonatkozik. Az esküdtbíróság azonban ezt az indítványt helyes okból mellőzvén, a határozat ellen bejelenlelt semmisségi panasz alaptalan. K. Róza vádlott védője ellenezvén a kir. ügyésznek azt az indítványát, hogy B. Gábor fogházőrmester és V. József hivatalszolga m:nt tanúk hallgattassanak ki arra nézve, hogy mit mondott K. Róza vádlott N. Gusztáv vádlottnak az első főtárgyalás befejezése után és az esküdtbíróság ama tanúk kihallgatását elrendelvén, K. Róza védője ezen határozat ellen a Bp. 384. §-ának 5. és 9. pontja alapián jelenlett be semmisségi panaszt. Minthogy azonban az esküdtbíróság határozata ebben a tekintetben nem kifogásolható: a panasz sikerre nem is vezethetett. Amikor pedig az esküdtbíróság a két tanút a vallomására megeskette, K. Róza vádlott védője emiatt a Bp. 384. §-ának 9. pontja alapján semmisségi panaszt jelentelt be.