Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)

Büntetőjogi Döntvénytár. 77 Minthogy azonban maga a védelem sem jelöli meg semmi törvényes okot a megesketés mellőzésére és ilyen ok nem is forgott fenn: a megesketés helyesen rendeltetett el. Az esküdtbíróság a kérdések feltevése körül felmerült indítványok lelett határozván, a védők a határozat ellen a következő semmisségi okukat érvényesítették : N. (.iisztáv vádlott védője a Bpn. 29. §-ának 4. pontja alapján különösen azért emel panaszt, mert a bíróság a ténykérdéseket nem osztotta több részre s a kérdésekbe azt a tényelemet, hogy N. Gusztáv 1914 évi január hó 8-án K. Róza felhívását kifejezetten visszautasította, valamint azt, hogy N. Gusztáv az 1914. évi január hó 9-ét azzal töltötte, hogy munkát keresett, fel nem vette; továbbá mert N. Gusztávra vonatkozó ténykérdésbe azt a lényelemet, hogy K. Róza N. Gusztávot, szerelmére, hűségére, leendő házasságkötésükre hivatkozva és őt gyávasággal gúnyolva, bírta reá T. Emilia megölésére, íel nem vette, noha a K. Rózára vonatkozó ténykérdésbe ez felvétetett; végre a Bpn. 29. §-ának 5. és a Bp. 384. §-ának 9. pontja alapján azért, mert a végzésben a kir. törvényszék azt jelentette ki, hogy a kir. Kúria megsemmisítő végzése «contra legem van hozva» és mert a bíróság a törvény értelmében az esküdteknek jogi (ejtegetést nem adhat, ha pedig ez elnöki fejtegetésnek volna tekintendő, akkor ez a Bpn. 13. és 15. §-aiba ütközik. K. Róza vádlott védője pedig a Bpn. 29. §-ának 4. pontja alapján azért jelentelt be semmisségi panaszt, mert a bíróság nem tett kérdést védence érdekében a szándékos emberölés bűnteltére és mert nem hagyta ki a kérdésből az előre megfontolt szándékot. Ámde ezek a panaszok is alaptalanok. A N. Gusztáv vádlott védőjének panaszát illetően azért, mert a főlénykérdésnek több részre való felosztását a törvény sehol sem rendeli, hanem a bíróság belátására bízza, hogy a fenforgó körülményekhez képest egy főténykérdést vagy pedig több részre osztott ténykérdést tegyen-e fel. A ténykérdés lényege a Bpn. 5. §-ában van meghatározva s itt sorolja lel a törvény, hogy annak mit kell tartalmaznia, ha pedig a kérdés feltevése ezeknek a kellékeknek, akár egy, akár több ténykérdés alakjában megleld, törvénysértésről szólni nem lehet. A jelen esetben pedig a kérdés feltevése a törvénynek megfelel. Ami pedig a védőnek azt a panaszát illeti, hogy a kérdésekbe nem vétetett fel az, hogy X. Gusztáv 1914. évi január hó 8-án K Róza felhívását ((kifejezetten visszautasítoita», törvényes alappal azért nem bír, mert a kérdésbe belefogialtatott N. Gusztávnak az a válasza, hogy «a vértől irtózik s emiatt ő azt meg nem teszi» : módjukban volt tehát az esküdteknek a megfelelő lények alapján meg-