Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

Büntetőjogi Döntvénytár. 30 A BP. 385. §-ának 1. b) pontjára alapított panasz azonban alapos. Mert a vádlottnak az árvaszékhez beadott azok a jelentései, amelyekben a valóság ellenére azt jelentette, hogy a pénzt az érdekeltek még be nem fizették, a Btk. 463. §-ában megjelölt okiratok közé nem sorozhatok és a vádlott azáltal, hogy ily hamis tartalmú jelentéseket készített és azokat az árvaszékhez beadta, a sikkasztással összefüggő más bűncselekményt sem követett el, mert a kérdéses jelentések a Btk. 393. §-ában megkívánt értelemben közokiratoknak nem tekinthetők. 33. Hatóság ellen való erőszak tényálladékához nem szükséges, hogy az erőszak közvetlenül a hatóság közege ellen irányuljon, elég ha az erőszakot élettelen dolgon követik el, amennyiben az a dolog és annak sértetlen állapotban maradása egyik föltétele a hatósági funkció teljesítésének. (Kúria 1913 december 17. 8494. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. Indokok: A kir. táblának másodfokú ítélete ellen Z. G. vád lott a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján azért jelentett be semmisségi panaszt, mert a vád alapjául szolgáló tett nem bűncselekmény. A panasz alaptalan. Ugyanis a kir. tábla azt fogadta el valónak, hogy midőn K. endőr a hatóság ellen való erőszak bűntettét elkövető G. J.-nek kezét bekísérés céljából összekötözte, a vádlott anélkül, hogy az iránt G. J.-fel a bűntett elkövetése előtt megegyezett volna, a most nevezettnek kezén levő köteléket késsel felvágta és ezáltal G. J.-nek segítséget nyújtott arra, hogy a hatóság üldözését meghiúsítsa. Eszerint a vádlott a rendőrt a törvény végrehajtásában erőszakkal akadályozta.... Tévedett a kir. tábla abban, hogy a vádlottnak cselekményét a Btk. 374. §-ába ütköző bűnpártolás vétségének minősítette; mert igaz ugyan, hogy a vádlott közvetlenül a rendőr személye ellen tettleges erőszakot nem kövelett el, de a halóság elleni erőszaknak megállapításához akkor, midőn azt erőszakkal követik 3*