Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

Büntetőjogi Döntvénytár. 27 munkabéreket számol el a vasút terhére és a többletet megtartja stb. Ezt a levelet a vezérigazgató előzetes vizsgálat után kiadta D. J.-nak megengedve, hogy amiatt a megtorló lépéseket megtegye. A sértett a levél írójának N. 1—i váltóőrt tartván, ez ellen a kir. ügyészséghez benyújtott feljelentésében a Btk. 260. §-a alá eső hatóság előtt való rágalmazá vétsége miatt kérte a bűnvádi eljárás megindítását. A kir. ügyészség a feljelentést saját hatáskörében való elbírálás végett a kir. járásbírósághoz tette át «azért, mert a kassaoderbergi vasút hivatalnoka közhivatalnoknak csak abból a szempontból tekinthető, amelyben tevékenysége az állami igazgatás érdekével összefüggésbe hozható ; a névtelen levél pedig D. J. oly ténykedésére vonatkozik, amely kizárólag a vasút, mint magántársaság belső ügye.D A kir. járásbíróság előtt megtartott tárgyaláson a vádlott tagadta, hogy a levél tőle származik, és a kir. járásbíróság a vádlottat a vád alól a BP. 326. §-ának 2. pontja értelmében felmentette, mert azt, hogy a feljelentést a vádlott írta, nem találta bizonyítottnak stb. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter által az 1897. évi 58,654. számú rendelettel az 1907. évi XLIX. tc. ben nyert felhatalmazás alapján kiadott «Vasúti szolgálati rendtartása 1. §-ának első bekezdése szerint ez a rendtartás a magyar szent korona országainak területén üzemben tartott összes közforgalmú géperejű vasútakra és alkalmazottsikra kiterjed és a rendtartás 2. §-ának utolsó bekezdése szerint mind az állandó, mind az ideiglenes személyzet tagját a büntetőtörvények alkalmazása szempontjából ugyanazon elbánásban kell részesíteni, mintha közhivatalnokok lennének. Ehhez képest D. J.-t, a kassa-oderbergi vasút pályafelvigyázóját közhivatalnoknak kell tekinteni. Minthogy pedig a vád tárgyává tett azok a tényállítások, amelyek a vezérigazgatóhoz intézett levélben foglaltatnak, hivatali kötelességekre vonatkoznak és olyanok, amelyek valódiságuk esetében bűnvádi vagy fegyelmi büntetést vonnának maguk után, minthogy közhivatalnok ellen hivatali kötelességeire vonatkozóan állított oly tény miatt, amely valódisága esetében bűnvádi vagy fegyelmi büntetést vonna maga után, a Btk. 270. §-a szerint hivatalból, de felhatalmazás folytán van helye a bűnvádi eljárás megindításának, amely szabály a Kúriának 1905. évi november hó 6-án 85. szám alatt hozott teljes ülési határozata értelmében a Btk. 260. §-ában meghatározott rágalmazás esetében is alkalmazandó; és minthogy a rágalmazásnak említett esetei az 1897. évi XXXIV. tc. 17. §-ának 3. pontjában a kir. törvény-