Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)
Büntetőjogi Döntvénytár. 9 hogy az írástudatlan sértettnek a nevét ki és jelesül, hogy azt az egyik előttemező tanú írta, a nyilatkozaton nincs kitüntetve. (Kúria 1913 szept. 16. 633G2. sz.) A kir. Kúria: Mindkét alsóbíróság ítéletét megsemmisíti, a vádlottat bűnösnek mondja ki a Btk. 232. §-ának 1. pontjában meghatározott és a BN. 18. §-a alapján minősülő erőszakos nemi közösülés vétségében és ezért a BN. 17. § ának 4. pontja alapján öt havi fogházra ítéli. Indokok: Vádlott N. Zs. 20 éves leányt abból a célból, hogy vele házasságon kivül nemileg közösüljön, átölelte és vele birkózva, az ágyra ledöntötte és jajgatása, segélykiáltása, sírása és ellenkezése dacára reáfeküdt, lábait széjjelfeszítette és vele akaratán kívül nemileg közösült olykép, hogy nemi részét a sértett nemi részébe tette. A kir. tábla megállapította azt is, hogy a vádlottnak cselekménye elkövetésekor a büntethetőséghez szükséges értelmi és erkölcsi fejlettsége meg volt. Tekintettel a vádlottnak korára (20 éves), erkölcsi nevelésére és foglalkozására, irányában a BN. 17. §-ának 4. pontjában írt intézkedésnek a megtétele találtatott célszerűnek. Az alsóbíróságok a vádlottat a vád alól a BP. 326. §-ának 4. pontja alapján azért mentették fel, mert a bűnvádi eljárás megindításához a Btk. 238. §-a szerint szükséges magánindítvány hiányzik, mert a sértett leány nevelőapja, K. L. által tett feljelentés magánindítványnak nem vehető, a sértett által kiállított nyilatkozat pedig a teljes bizonyítóerőt nélkülözi. Ez a megállapítás jogi alappal nem bír, mert a 18. életévében állott sértett által kiállított és feleslegesen K. L. által is aláírt alakszerűséghez nem kötött magánindítvány, illetőleg nyilatkozat a BP. 90. §-ának második bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. Az a jelentéktelen alaki hiány pedig, hogy a nyilatkozaton nincs kitüntetve az, hogy azon az írástudatlan sértettnek a nevét ki írta, az eljárás rendén pótoltatott, amennyiben kideríttetett, hogy a sértett nevét K. L. előttemező tanú írta alá és csak tévedésből maradt el annak a kitüntetése, hogy ki volt a névíró. Az írásban előterjesztett és kifejezetten nyomozást és megtorlást kérő magánindítvány valódiságához tehát, miután annak hiányos volta pótoltatott, kétség nem fér, amiből következik, hogy az törvényes alapot szolgáltatott a bűnvádi eljárásnak megindítására. Ezeknélfogva a kir. főügyész semmisségi panasza alapos.