Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

i Büntetőjogi Döntvénytár. az elhangzott izgató szavak oly hatást gyakorolhattak, hogy mint a gyűlölet felkellésére alkalmasak a nagy nyilvánosság előtt is gyorsan elterjedhettek. Az a körülmény, hogy a gyülekezet véletlenül keletkezett, a gyülekezet jogi fogalmán mit sem változtat, mert bármely okból verődött is össze annyi ember, amely számánál fogva gvüleke­zetnek tekinthető, már meg van az embereknek az a többsége, amely előtt gyűlölet felkeltésére alkalmas nyilatkozatok meg­tétele a társadalmi rendet, a belbékét veszélyeztetheti, főképen a gyors elterjesztés lehetősége által. Maga a több embernek minden összetartozandóság, terv vagy cél nélkül egy helyen való gyülekezése is kimeríti tehát a gyüle­kezet jogi fogalmát. Ami pedig a közvédőnek azt az érvelését illeti, hogy az egyenes felhívást is tévesen állapították meg, az merőben elhibá­zott, mert a kir. tábla ezt nem is állapította meg, még pedig helyesen, mert a Btk. 172. §-ának 2. bekezdésébe ütköző izga­tásnak nem tartozik a tényálladékához az egyenes felhívás, amely mindig valamely jogellenes ténykedés vagy mulasztás elköveté­sére irányul, míg a gyűlölet felkeltése pusztán ellenséges indulatú és a benső érzelmek felköltésére törekszik. Minthogy pedig a vádlott által hangoztatott kijelentések a szerb nemzetiségnek a magyar nemzetiség ellen való gyűlölet felkeltésére alkalmasak, mert a magyar nemzetiséget úgy tün­tetik tel, mint a szerb nemzetiségnek elnyomóját: jogi tévedés nélkül állapította meg a kir. tábla a vádlott bűnösségét. Helytelen ugyan a kir. táblának az a kijelentése, hogy a vádlott «a jelen volt magyar állampolgároki) ellen izgatott, mert a magyar állampolgárok alatt nemcsak a magyar nemzetiség, hanem a Magyarországon lakó többi nemzetiség is értendő, így tehát a magyar állampolgárokat egymás ellen csak a törvényben meghatározott módon, vagyis csak úgy lehet izgatni, ha valamely nyilatkozat olyan tartalmú, amely egy osztályban, nemzetiségben vagy hitfelekezetben a másik ellen gyűlölet felkeltésére alkal­mas ; a jelen esetben pedig a kir. tábla által elfogadott tények­ből jogszerűen kellett arra következtetni, hogy a vádlott a szerb nemzetiséget a magyar nemzetiség elleni gyűlöletre izgatta. * ¥ = I. V. ö. 6334/1908 (BDtár II. 247.), 8177/1903 (BDtár III. 21.), 8586/1909 (BDtár IV. 90.), 912/1911 (BDtár V. 57.); v. ö. a jelen kötet 5. és 6. sz. a. közölt határozatot is. — II. V. ö. 859/1908 (BDtár II. 102) 3053/1908 (BDtár II. 223 ), 7676 1908 (BDtár III. 6.), 8177/1908 (BDtár III. 21.), 2875/1909 (BDtár III. 123.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom