Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

Büntetőjogi Döntvénytár. 5 5. Tizenhat-tizennyolc embernek együttléte gyülekezet a Btk. 172. §-a szempontjából; ennyi ember előtt kávéházban elmondott beszédet nyilvánosan tartottnak kell tekinteni azért is, mert abban a helyiségben bármikor többen is megjelenhetnek. (Kúria 1913 október 22. 7080. sz.) = V. ö. a jelen kötet 4. sz. a. közölt határozatot. 6. Öt embernek együttléte nem gyülekezet a Btk. 172. §-a szempontjából. (Kúria 1913 november 12. 7542. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. Indokok: A kir. táblai ítélet ellen a kir. főügyész a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján amiatt jelentett be semmisségi panaszt, mért öt embernek együttes jelenléte a gyülekezet fogalmát kimeríti és így vádlott bűnössége megállapítandó lett volna. A panasz azonban alaptalan. Téves ugyan a kir. táblának az a jogi álláspontja, mintha a gyülekezet jogi fogalma egy meg nem határozható számú «sokaság»-ot kívánna meg, amennyiben meghatározható, számban pontosan kifejezhető és egyedileg is felismerhető egyének többsége már megalkothatja a gyülekezetet, feltéve, hogy az együttes jelenlét annyi embernek számából áll, hogy az elhangzott szavaknak izgató hatása széles körben való szétterjedésre alkalmas. Ámde a jelen esetben elsősorban a vádiolt által hangoztatott szavak nem alkalmasak arra, hogy egyik nemzetiséget a másik ellen gyűlöletre izgassák, amennyiben azok nem egyebek, mint egy ittas embernek korcsmai kifakadása!, másodsorban pedig, ha még alkalmasak volnának is a jelenlevőkben a gyűlölet felkeltésére, miután öt embernek együttléte a gyülekezet fogai-