Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

Bűntetőjogi Döntvénytár. 3 mindkét felet vagy csak azok egyikét a büntetés alól felmentheti, kölcsönös testi sértés esetében nem nyerhet alkalmazást. Sérti a törvényt az az ítélet^ amely az egymás irányában elkövetett könnyű testi sértés vétsége miatt bűnösnek nyilvánított vádlottak közül az egyiket a büntetés alól az idézett §. alapján felmentette. (Kúria jogegységi tanácsa 1913 nov. 7. 7487. sz.) 4. /. Több embernek minden összetartozandóság, terv vagy cél nélkül egy helyen való gyülekezése is gyülekezet. Kilenc embernek együttes jelenlétét gyülekezetnek lehet tekinteni. — //. ABtk. 172. §-ának második bekezdése alá eső izgatás vétségének nem tényálladéki eleme az egyenes felhívás; a gyűlöletre izgatás az ellenséges indulat felköltésére való törekvést jelenti. (Kúria 1913 november 19. 7745. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszokat elutasítja. Indokok : A kir. tábla ítélete ellen a közvédő a BP. 385. §-ának \. a) pontja alapján abból az okból jelentett be semmisségi panaszt, mert tévesen állapították meg, hogy 9—10 embernek véletlen csoportosulása fedi a gyülekezet fogalmát és tévesen állapították meg az egyenes felhívást. A vádlott és védője pedig a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján abból az okból jelentett be semmiségi panaszt, mert a vád alapjául szolgáló tett nem állapítja meg az izgatás vétségének tényálladékát. A panaszok azonban alaptalanok. A kir. táblának az a jogi felfogása, hogy kilenc embernek együttes jelenléte ebben az esetben a gyülekezet fogalmát kimeríti, sikerrel meg nem támadható, mert a cselekmény oly helyen követtetett el, amely bárki által hozzáférhető s az ott együtt jelenlévő, túlsúlyban nem magyar anyanyelvű polgárokra 1*