Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)
Itt'iiitelöjofji Döntvénytár. 133 De ki vannak véve mindazok a ténykedések is, amelyeket habár a törvényhozói hivatás betöltése körében is, de nyilvánvalóan felismerhetőleg nem ennek a hivatásnak okszerű és szükségszerű folyományaként követtek el. Minthogy pedig a vád tárgyául szolgáló tettlegesség nem hagy kétséget abban az irányban, hogy az a törvényhozói hivatás okszerű és szükségszerű folyományának nem tekinthető, mert egyenesen az emberi életet és testi épséget fenyegető közveszélyes ténykedés: a kir. törvényszék úgy találja, hogy a vádbeli cselekmények nem tartoznak azok közé, a melyek a képviselőház kizárólagos elbírálásának volnának fentartva. Ellenkezően a bíróság úgy találja, hogy a vád tárgyává telt cselekmények olyanok, amelyekre nézve a képviselői immunitás egyáltalán nem zárja ki a bűnvádi eljárást, habár annak megindítását a képviselőház engedélyéhez köti. Es minthogy a feníörgó esetben a bűnvádi úton való feleletrevonásnak ez a feltétele a képviselőház engedélyének megadásában bekövetkezett és minthogy öt vádlottal szemben a képviselői megbízás védelmi ideje lejárt, más törvényes ok hiányában semmi akadálya sincs és nem is lehet tehát annak, hogy a vád tárgyát képező cselekedetek bűnvádi úton megtorolhatok legyenek. Ezeknél fogva a bíróság nem tartotta elfogadhatónak a mentelmi jognak a bírói hatáskörre való kihatására vonatkozó kifogásokat, mert az 1848: IV. tc.-en alapuló képviseleti rendszer életbe lépte óta nem merült fel olyan eset, amelyben az olyan cselekedetek, mint amelyek itt vád tárgyává tétettek, a képviselők hivatásának teljesítésével összekötőit működésnek elfogadtattak, vagy a képviselői hivatás körébe esőknek tekintettek volna% És ezért a kir. bíróság ebben az ügyben a maga hatáskörét megállapítandónak találta. II. Mielőtt már most a bíróság annak megállapításába bocsátkoznék, hogy az egyes vádlottak tekintetében a vádneli tényállás részletei és nevezetesen az egyes vádlottaknak a vád tárgyává telt eljárásban való közreműködése mennyiben fogadható el bizonyítottnak, a bíróság másodsorban azt találla vizsgálandónak és eldöntendőnek, vájjon a kir. ügyészség által a vád jogcímeiül megjelölt bűncselekmények közül a Btk. 165. §-ában meghatározott ((hatóság elleni erőszak)) bűntette tekintetében megállapíthatók-e azok a tényálladéki elemek, amelyek nem az egyes vádlottak közreműködésére (mint a bűncselekmény alanyi mozzanataira), hanem a szóbanforgó bűncselekmény fenforgásának egyéb (tárgyi) teltételeire vonatkoznak. A kir. ügyészség abban látja a kérdéses bűncselekmény