Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

132 II int lelő jogi Döntvénytár. korra ki van zárva, mert azért az országgyűlési tag csak a háznak tartozik felelettel; 2. oly nyilatkozatára és oly cselekedetére, amelyre nézve a bűnvádi eljárás e mentelmi jog felfüggesztésétől feltételezetten megindítható. Az első pont alá tartoznak tehát azok a nyilatkozatok és cselekedetek, amelyeket az országgyűlés tagja eme hivatása teljesítésével összekötött működése körében tesz, illetőleg követ el, a második pont alá pedig a Btk. rendelkezéseibe ütköző azok a cselekmények esnek, amelyeket az országgyűlési tag ebbeli hivatásának körén kívül követ el. Közönbösnek tekinti a bíróság azt, hogy az 1867 : XII. tc. 47. §-a a közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságok tagjai mentelmi jogának oly meghatározását nyújtja, amely a szöveg szószerinti értelmében csak a ((nyilatkozatok»-ra terjeszti ki a szóbanforgó jogot, mert a fentebb említett és a jogi köztudatba átment magyarázat nem ellenkezik a mentelmi jog tekintetében a most idézett §-ban kifejezésre jutott meghatározással, sőt ellenkezőleg oly kiterjesztését nyújtja a kérdéses jog fogalmi körének, ameiy az illetékes tényezők nyilatkozatában megnyilvánuló jogi köztudatot törvényerejű jogszokássá tette. Kétségtelen azonban, hogy az országgyűlési tagnak cselekményei tekintetében fenálló ez a mentesség nem terjedhet ki mindazokra a — bármely jellegű, célú és irányú — lettekre, amelyeket az országgyűlés illető házában és ülésén elkövet és pedig pusztán azért, mert azokat a jelzett helyen és alkalommal követte el. Maga az említett elvi jelentőségű határozat is kifejezésre juttatja, hogy a kérdéses mentesség csak arra terjed ki, amit az országgyűlési tag ((mint ilyen» mond vagy tesz. Úgyde a mentességi jogra vonatkozólag általánosan elfogadott elvek értelmében ez a jog az országgyűlési tagnak csakis a törvényhozói munkakörben, hivatásának megfelelően történő részvétel során kifejtett és ezzel a részvétellel, illetőleg hivatáskörrel okszerű és szükségszerű összefüggésben levő ténykedésekre terjed ki. Ebben a munkakörben az országgyűlés tagját csak a házszabályok korlátozzák, ezek alapján őt az illető ház elnöke legyeimi hatalmával ellenőrzi, sőt a szólásjoggal való visszaélést az illető ház megtorlás alá is vétetheti. Ezzel szemben a szóbanlevő intézmény céljából és jogi természetéből és államjogi szükségességének terjedelméből kiíolyólag, amelyet a kérdéses intézmény betölteni hivatva van, feltétlenül kiesnek a mentesség alól a másnak életét és testi épségét fenyegető, közveszélyes ténykedések.