Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

Büntetőjogi Döntvénytár. 431 Lajost 15—15 napi fogházra és 300—300 K pénzbüntetésre ítéli; ellenben a már említett Z. János, H. Ottó, és M. Gyula vádlottakat a gróf K. H. K. és gróf S. B. sérelmére elkövetett és a Btk. 165. $-ába ütköző hatóság elleni erőszak bűntettének vádja alól a BP. 326. §-ának 1. pontja alapján, ugyanezeket a vádlottakat a gróf S. B. sérelmére elkövetett a Btk. 301. §-ában meghatározott súlyos testi sértés vétségének vádja alól pedig a BP. 326. §-ának 4. pontja alapján, a már említett M. Gyula, úgyszintén M. Lajos vádlottakat a gróf K. II. K. sérelmére elkövetett és ugyanezen §-ba ülköző súlyos testi sértés vétségének vádja alól a BP. 326. §-a 2. pontja alapján, a már említett B. Lajos, úgyszintén M. József és M. Lajos vádlottakat a gróf K. H. K. sérelmére elkövetett és a Btk. 165. ,^-ába ütköző hatóság elleni erőszak bűntettének vádja alól a BP. 326. §-ának 1. pontja alapján felmenti; végre a már említett B. Lajos és M. Lajos vádlottak ellen a gróf S. B. sérelmére elkövetett, a Btk. 165. §-ába ütköző halóság elleni erőszak bűntette és a Btk. 301. §-ában meghatározott súlyos testi sértés vétsége miatt folyamatba tett bűnvádi eljárást a BP. 323. §-a alapján megszünteti. Indokok: I. Mikor a bíróság a vád tárgyát képező bűncselekmények elbírálását ítélkezése tárgyává tette, mindenekelőtt döntenie kellett azon kérdés lelett, amelyet úgy maguk a vádlottak, mint a védelem a bíróságnak hatásköre ellen a törvényhozás tagjait megillető mentelmi jogra való hivatkozással a tárgyalás folyamán kifogás formájában felvetettek. Abban a kérdésben, vájjon az országg)űlés tagjait megillető immunitás («feltétlen feleletmentesség») az országgyűlési tagnak mint ilyennek csakis nyilatkozatára avagy egyéb cselekményére is kiterjed-e, és vájjon csak a szóval elkövetett cselekmény van-e kivonva a rendes büntetőjogi üldözés alól, avagy a teltei elkövetett cselekmény is ugyanoly megítélés alá esik-e : a kir. törvényszék arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezt a kérdést illetően az illetékes tényezők kijelentéseiben — tudniillik a törvényhozó testületek eddigi határozataiban — állandóan megnyilvánult jogi köztudat tételes törvény hiányában a szóbanforgó mentesség terjedelmére nézve kivétel nélkül azt az elvet fogadta el alapul, amely a magyar országgyűlés képviselőházának 1867 november 13-án (az úgynevezett ((Böszörményi eset»-ből kifolyólag) kelt elvi jelentőségű határozata 1. pontjában jutott kifejezésre. Ezen elvi jelentőségű házhatározat értelmében pedig az országgyűlés tagját megillető mentelmi jog hatálya kettős irányban ismerhető lel: 1. az országgyűlési tagnak oly nyilatkozatára és tettére, amely miatt a bűnvádi eljárás egyszer és mindenik