Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

ÍJünlelöjogi Döntvénytár, 9b kokkal megállapíttatott, hogy S. Gy.-né a vele rossz viszonyban élt T. N.-val nem érintkezett és hogy T. N. a fogházban S. Gy.-né ártatlanságára következtethető nyilatkozatot tett; valamint megállapíthatónak látszott, hogy T. N. a gyermeket nem a S. Gy.-né lakásához tartozó kamarában, hanem a gyermek feltalálása helyén a köztemető halottas kamarájában szülte, ahol a szülés megtörténtének kétségtelen jelei észleltettek. A besztercei kii', törvényszék, minthogy ezekhez képest valószínűvé vált, hogy S. Gy.-né nem bűnös, új esküdtszéki főtárgyalást rendelt el. Az esküdlek az újabb főtárgyaláson a S. Gy.-né bűnössége iránt hozzájuk intézett kérdést nemlegesen dönlvén el, a kir. törvényszék mint esküdtbíróság az alapperben hozott ítéletnek S. Gy.-né vádlottról rendelkező részét hatályon kívül helyezte és ezt a vádlottat, hivatkozással a BP. 326. §-ának 2. pontjára, a vád alól felmentette. Ez az ítélet jogerőssé vált. S. Gy.-né a vizsgálati fogság beszámításával szenvedett szabadságvesztés-büntetéséért kártalanítást kér. Folyamodónak van igénye kártalanításra, mert a fentiekből kitűnik, hogy folyamodó, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés-büntetést szenvedett, utóbb újrafelvétel folytán jogerős jtélettel felmentetelt (BP. 578. §-ának 1. pontja) és mert a BP. 579. §-ában felsorolt kizáró okoknak egyike sem forog fen. Nem volt figyelembe vehető a kir. ügyész részéről előterjesztett az a vélemény sem, mely szerint folyamodó azért nem igényelhetne kártalanítást, mert az újrafelvételi eljárásban hozott fölmentő ítélet, figyelemmel a fenforgott terhelő adatokra, folyamodó ártatlanságát nem bizonyítja. A BP. 578. §-ának 1. pontja ugyanis a kártalanítási igény érvényesítésének feltételeként csak azt kívánja meg, hogy azt, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés-büntetést szenvedett, újrafelvétel folytán jogerős ítélettel felmentsék ; annak megállapítása azonban, hogy a bűncselekményt nem a folyamodó, hanem más követte el, (BP. 576. §-ának 1. pontja) újrafelvétel esetében nem fel létele a kártalanítási igény érvényesítésének; az újrafelvétel folytán történt felmentés indokai tehát az igény fenforgása iránti kérdés eldöntése szempontjából nem bírnak jelentőséggel. = V. ö. 1292/1904 (kártalanítási igény megállapítása, mikor a testi sértés vétsége miatt elítélt folyamodót az újrai'eUétel során a BP. 326. §-ának 2. pontja alapján azért mentették fel, mert megállapították, hogj a cselekményt más követte el HDtár r. f. V. 79.); 5875/1904 (kártalanítási igény megállapí-