Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

70 Büntetőjogi Döntvénytár. ... A kir. lábla ugyanis azt fogadta el valónak, hogy a vádlott, aki nejével együtt Sz. Imrétől 600 K kölcsönt kapott, de abból részletekben csupán 400 K-t fizetett vissza, az egyik részletfizetésről kapott 100 K-ról kiállított nyugtát meghamisította olykép, hogy a (d00))-as számot «300» számra alakította át és a nyugta szövegének végén ugyanezt az összeget szóval is kitüntette, az ekként meghamisított nyugtái pedig a vádlott, a Sz. Imre örökösei által a tartozás hátralékának megfizetése iránt ellene folyamatba tett sommás perben meghatalmazott ügyvédjének átadta azzal a megbízással, hogy azt annak a bizonyítására használja, hogy a vádlott a Sz. Imrénél fenállott tartozását kifizette; majd a vádlott személyes meghallgatása alkalmával maga is kijelentette, hogy a kérdéses okirat alakilag és tartalmilag való. Minthogy e tények szerint a vádlott által meghamisított magánokiratot a vádlottnak perbeli képviselője a vádlott megbízásából és rendelkezéséhez képest használta fel bizonyítási eszközül, de különben a vádlott bíróilag történt meghallgatása alkalmával ez okirattal maga is kívánta bizonyítani azt, hogy a sértettekkel szemben kötelezettsége megszűnt: ennélfogva vádlott cselekménye bűncselekmény és annak minősítése a törvénynek megfelel. * * - V. ö. 4928/1911 (a vádlottnak az a cselekménye, hogy a sérteti által 40 K-ról kiállított nyugtát 400 K-ra meghamisította és a hamisított iratot annak bizonyítására használta az ellene indított perben, hogy kötelezettsége megszűnt, a Btk. 401. §-a alá esik BDtár V. 97); 1859/1910 (a vádlottaknak az a cselekménye, hogy hamis magánvégrendeletet készítetlek és azt kihirdetés végett a bíróságnál bemutatták, a Btk. 401. §-a alá esik BDtár IV. 110); 38S8/1909 a vádlottaknak az a cselekménye, hogy egy meg nem történt szóbeli végrendelkezésről készített feljegyzést az öröklési jog érvényesítése céljából a bíróság elölt felhasználtak, a Blk.' 401. §-a alá esik BDtár III. 207). 62. A Btk. 258. §-a nemcsak többeknek együttes vagy egymásra következő fizikai jelenlétét, hanem azt is megköveteli, hogy a rágalmazó nyilatkozatot (ttöbbek» tudomásul vegyék; csak így érvényesülhet ugyanis a rágalmazásnak az a jellemző ismérve, hogy valakinek a jó hírnevét az embereknek nagyobb számánál megtámadja. (Kúria 4914 január 14. 273. sz.)