Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)
XLVIII Tartalommutató. Véderőtörvény. (1889: VI. tcz.) Lap 49. §. 5. Az 1889: VI. tcz. 49. §-ában meghatározóit fegyveres erő elleni vétségért Ítéltetett el, aki a hadköteleseket megcsonkította akként, hogy fülükbe választóvizet csepegtetett, ami dobliárljájukat álmarva, ideiglenes siketségüket idézte elő és azok is, akik ilyképpen magukat megcsonkították, valamint az is, aki a hadköteleseket a csonkítás eszközlése végett az ezzel foglalkozóhoz utasította _ „ „ „ „ 8 66. §. 8. Az 1889 : VI. tcz. 49. §-ában meghatározott fegyveres erő elleni vétség miatt kiszabott pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztésbüntetés meghatározásánál az idézett törvény 66. §-ának utolsó bekezdése szerint minden 10 forintig, vagyis 20 koronáig terjedő összeg helyett egy-egy nap számítandó. (Határozat a jogegység érdekében) „ „ „ 11 A pénzbüntetések hovafordításáról szóló törvény. (1892: XXVII. tcz.) 3. §. 102. II. Az 1894: XII. tcz. 93. §-ába ütköző mezőrendőri kihágásért kiszabolt pénzbüntetés nem az 1892: XXVII. tcz. 3. §-ában körülirt, hanem az 1894: XII. tcz. 101. §-ában megjelölt czélra fordítandó „ 276 Mezőrendőrségi törvény. (1894: XII. tcz.) 101. §. 162. II. Az 1894: XII. tcz. 93. §-ába ütköző mezőrendőri kihágásért kiszabott pénzbüntetés nem az 1892: XXVII. tcz. 2. §-ában körülirt, hanem az 1894: XII. tcz. 3. §-ában megjelölt czélra fordítandó _ ._. 276 Védjegynovella. (1895: XLI. tcz.) 77. Az 1895: XLI. tcz. 5. §-ában foglalt az a szabály, mely szerint azon külföldi, kinek czége az országban bejegyezve nincs, csak azon esetben érvényesítheti az idézett törvények alapján jogait, ha megfelelően meghatalmazott képviselőt nevez, ki a magyar korona területén, a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban, vagy Bosznia és Herczegovinában állandó lakással bír és akinek neve és lakása az 1895: XLI. tcz. 5. §-ának harmadik bekezdése értelmében a lajstromozó hatóságnál a védjegylajstromba leendő feljegyzés végeit bejelentendő, nem korlátozza a sértett fél részére a Btk. 113. §-ában, valamint a a BP. 41. és 47. §-aiban biztosított azokat a jogokat, melyeknél fogva
