Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

Tartalommutató. XLVII Lap 152. A tartályával együtt 10 K értékpt meg nem haladó élelmi vagy élvezeti ezikknek ellopása a BN. 51. §-ba ütközik; ebből folyólag, ha valaki rendszerint élvezeti czikk megőrzésére szolgáló s a jelzett értéket meg nem haladó, különben is életszükséglet tárgyat lop el, ez a cselekmény is csak a BN. 51. §-ának rendelkezése alá esik.. ... _ .._ .... 264 A Btk. és a Kbtk. életbeléptetéséről szóló törvény. (1880: XXXVII. tcz.) 30. §. 167. A feltételes szabadságra bocsátott elitélt, a feltételes szabadság lelelte előtt, szabadságvesztés-büntetésének végrehajtása alatt áll; ha tehát a feltételes szabadság alatt bűncselekményt követ el s ezért szabadságvesztés-büntetésre ítéltetik, úgy az összbünletés, vagyis az egyes büntetéseknek a többi cselekmények miatt kiszabott büntetések félbeszakitatlan tartama szempontjából való arányos enyhítése (Btk. 96., 104. §§.) mellőzendő és az 1880. évi XXXVII. tcz. 36. §-a alkalmazandó. — (Határozat a jogegység érdekében) „ _„ _ _ ... _ — 283 Uzsoratörvény (1883: XXV. tcz.) l- §• 53. Az uzsora vétségével vádolt szövetkezeti igazgató bűnösségének megállapításához nem elég alap az, hogy ő ügyvezető létére az ügyek meneteért, akár jelen volt azok elintézésénél, akár nem, felelős ; azon az alapon, pedig, hogy az igazgató a kölcsönügyletei iitólaü helybenhagyta és lejáratkor a kölcsönt prolongálta, csak ugy ismerhető fel az ő bűnössége, ha egyszersmind megállapítást nyer az is, hogy a kölcsön feltéleleit, vagyis annak uzsorás jellegét a prolongáláskor tudta .._ .... _. _ 88 2. §. 44.1. Midőn az uzsoratörvény 2. §-a magasabb büntetési tételt állapit meg egyebek közt arra is, aki uzsoraügyletekkel üzlelszerüleg foglalkozik, a magasabb bünteléssel nem külön minden egyes uzsorát, hanem annak üzletként való folytatását: az üzletszerűséget akarja sújtani, vagyis azt az elhatározást, mely az uzsoraügyletekből kereseti jellegű, állandóbb nyereséget akar kivenni, s mely az ennek megvalósításához tartozó egyes cselekményeket egyugyanazon akarat által összetartott egységbe, egy folytatólagos (kollektív) cselekmén.ynyé foglalja össze. Az üzletszerűség szempontjából tehát a vádlottnak az itélethozásig elkövetett uzsorás cselekedetei, összességükben csak egy oly cselekményt képviselnek, melyre a törvény a magasabb büntetési tételt állapítja meg. — A bíróság hét uzsora esetet állapított meg; megállapította azt is, hogy a vádlott a tetteket üzletszerűen követte el; emellett két esetre megállapította a palástoltság okából való minősített jelleget. Szemben a kir. tábla Ítéletével, mely a vádlottat hét vétségben mondotta bűnösnek, a Curia egy kollektív deliktumot állapított meg, de kimondotta, hogy ezzel az összcselekménynek két kiemelt alkatrésze eszmei halmazatban áll 65