Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

XXXVI Tartalommutató. kintettel arra, hogy magában a főkérdésben a halál be nem következése, mint a vádlott akaratától független körülmény szerepel, továbbá, hogy az első külön kérdésbe az ölési szándéknak erős felindulásban való keletkezése is felvétetett, végül hogy a főtárgyalás adataiból és a vád, valamint a védelem előterjesztéséből a vádlott terhére megállapított bűncselekménynek jogi minősítése kivehető: nem kétséges, hogy vádlottnak az esküdtek állal megállapított cselekménye a vád tárgyát képező cselekménynek, azaz a szándékos emberölés büntette kísérletének a törvényben megállapított alkatelemeit meriti ki _ 72 180.1. Az ölési szándék előre megfontoltságára valló ténybeli körülményeknek a főkérdésbe felvétele csak akkor szükséges, ha a szándék előre megfontoltságára nézve a felek eltérő indítványokat tettek (BP. 355. §. utolsó bekezdése) .,. „„ . .„ .... .... ~~ _ ~_ 305 358. §. 111.11. A jogos védelem határának büntetés alá nem eső túllépésére vonatkozó kérdés, mint külön mellékkérdés tétetett tel .„ „ 192 359. $. 37. Minthogy a Btk. 307. §-ának második bekezdésében feltételezett súlyos bántalmazást megfelelő körülmények között szóbeli sértések is megállapíthatják ; továbbá minthogy a főtárgyaláson merült fel adat arra nézve, hogy a vádbeli cselekményt megelőzően vádlottat a férje szóval bántalmazta, abban a kérdésben pedig, vájjon ezen adatokra tekintetlel vádlott javára a Btk. 307. §-ának második bekezdésében meghatározott körülmények fenforognak-e, a BP. 359. §-a szerint az esküdtek vannak hivatva határozni: az esküdtbíróság azzal, hogy a védő által a Btk. 307. §-ának második bekezdésére vonatkozóan indítványozott külön kérdés feltételét a BP. 359. §-ának parancsoló rendelkezése ellenére megtagadta, a BP. 427. §-a 4. pontjában meghatározott és kétségtelenül a vádlott érdekeinek sérelmével járt semmiségi okot követett el 56 81.1. Halált okozó súlyos testi sértés bűntettének vádja esetén, ha az esküdtbíróság külön-kérdést tesz fel az erős felindulásra és továbbá a jogos védelem határainak tulhágására, az utóbbi külön-kérdés kell, hogy az enyhébb büntetési nem alkalmazását eredményező erős felindulásra feltelt kérdést kellő összekapcsolás mellett a sorrendben megelőzze .... „. .. . .... .... ... .... ... „143 361. §. 36. Törvényből merített ok alapján tagadta meg az esküdtbíróság a jogos védelemre vonatkozó kérdés feltételét, mert az esküdtszéki tárgyaláson nem merült fel tárgyi adat arra, hogy vádlott a tett elkövetése előtl fenyegető jogtalan és közvetlen megtámadásnak lett volna kitéve, ilyennek elhárítására tehát szükség nem volt; s miután ily körülményeket a védő sem jelölt meg, figyelemmel a BP. 337. §-ának 1. bekezdésére s a 324. §. \. bekezdésére, hiányzott a kérdés feltételének jogi alapja 55 372. §. 111.1. Nem az az irányadó, hogy az esküdtek főnöke az esküdlek határozatát mi módon hirdeti ki, hanem az, hogy az esküdtek a valóságban miképpen határoztak .... - - ... ~ 192