Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

Tartalommutató. XXXV Lap megóvása és a tárgyalás méltóságának fentartása végett a BP. 96. §-a értelmében éber őrködését és rendelkezését kívánja meg, mert enélkül a nyilvánosság csak megzavartalnék, ezért az elnöknek az az intézkedése, hogy arra az időre, mig a tárgyalás folyik, az aközben érkezők bebocsátását megtiltotta, a nyilvánosság elvét nem sértette. — VI. Az elnök a saját rendfentartó hatáskörében tett intézkedését nem kell az esküdtbíróság határozata alá bocsájtani — 247 144. IV. A Curia felülvizsgálja, hogy a BP. 287. §-a értelmében a főtárgyalás elnökének intézkedésére kihallgatott tanuk a főtárgyalás félbeszakítása és elnapolása mellett megidézendők lettek volna-e, avagy felolvasható volt-e a törvénynek a védelem szempontjából lényeges sérelme nélkül, esküvel erősített vallomásuk _ „ _, .... ._ ~ — 247 125.11. Nem semmiségi ok, hogy a tanú a tárgyalás egy részénél jelen volt 216 56. III. A vád viszonyát a marasztaló ítélethez nem csupán a BP. 325. §-a, de a BP. 387. §-a is szabályozza. A szabad minősítés lehetősége a kir. táblánál csak akkor van meg s a BP. 325. §-a szerinti eljárást csak akkor veheti igénybe, ha felmentő ítéletet vizsgál felül 92 1 3.1. A tettazonosság kérdésénél nem a cselekmény jogi minősítése, hanem a fizikai cselekmény tartalma az irányadó; sérti a «ne bis in idem» szabályát, hogy vádlottaknak ugyanazon fizikai cselekményét a vádló a kir. járásbíróságnál csak a Kbtk. 41. §-a szerinti kihágás, majd mikor utóbbi helyütt az eljárás bizonyíték hiányával indokolt vádelejtés alapján elejtetett a törvényszéknél a Btk. 176. §-a szerinti bűntett czimén tette vád tárgyává ._. „. _ .... 195 174. II. A közvádló csalás miatt emelt ugyan vádat, amely bűncselekmény az elbírálásnál irányadó Btk. 390. §-a értelmében csak a sértett magáninditványára lett volna üldözhető, a sértett pedig elkésetten terjesztette elő magáninditványát; a bíróság azonban hivatalból vizsgálta, vájjon a csalás czimén tett feljelentés és a vád tárgyát képező cselekményben fenforog-e valamely más minősítés alá eső, hivatalból üldözendő cselekmény tényálladéka _ .... ._ „ 295 149.1. A vádlott előzetes letartóztatásának és vizsgálati fogságának tartamából a kiszabott szabadságvesztésbüntetésbe mi sem számittatott be, mert a vádlott a vádbeli cselekmény elkövetése után megszökött s így előzetes letartóztatásának és vizsgálati fogságának elrendelését önmaga okozta „ _ _ _ „ .... .... 257 XIX. FEJEZET. Főtárgyalás az esküdtbíróság előtt. 355. §. 46. II. Bár a főkérdésbe az ölési szándék, mint a Btk. 279. §-ában meghatározott bűntett kísérletének egyik alkotóeleme fel nem vétetett, te297. 304. 325. §. 327. §. c*