Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

Büntetőjogi Döntvénytár. 255 Védő a bizonyítás kiegészítését kérte: F. Hugó és F. Izidor tanuk kihallgatásával arra, hogy vádlott 1911. év nyarán tetemes összegeket fizetett ki, a kézizálogra szerzett pénzt pedig a vagyonból el nem vonta. F. Jenő tanú kihallgatásával arra, hogy a kézizálogra szerzett kölcsönpénzt ugy a kezén volt, az előbbinél jóval nagyobb összeget 1911. év nyarán üzleteibe fektette és 100,000 K forgalmat ért el. Végül G. József ügyvéd tanú kihallgatásával arra, hogy a biztosítási kötvényt vádlott az érte vállalt és elvállalandó váltókötelem fedezetéül adta a tanúnak, aki az igért váltókötelmet el is vállalta. Minthogy azonban vádlottnak Trentóban kötött üzleteire nézve az iratok kellő áttekintést engednek, arra a körülményre pedig, hogy az életbiztosítási kötvényt G. József ügyvéd miért kapta, az utóbbi már kihallgattatott; egyébként pedig az indítvány a váddal össze nem függő körülmények bizonyítása végett tétetett: ennélfogva a kir. tábla meg nem sértette a törvénynek a védelem szempontjából lényeges rendelkezését vagy elvét, midőn a bizonyítás kiegészítését megtagadta s az alaki okra fektetett semmiségi panasz alaptalan. Nem bir törvényes alappal a semmiségi panasz a BP. 385. §-ának 1. a) pontjára nézve, mert a kir. tábla a tényállásból mint helyes következtetéssel állapította meg, hogy vádlottnak tette, a Btk. 414. §-ának 3. pontja szerint a csalárd bukás bűntettének ismérveit kimeríti. A büntethetőséget megszüntető ok nem forog fenn s a BP. 385. §-ának 1. c) pontja czimén használt semmiségi panasz alaptalan. Ugyanis a vagyonbukás büntetendő volta a csődnyítástól mint feltételtől tétetvén függővé, a törvény rendelkezése "szerint a bűncselekmény nem ott követtetik el, ahol a törvényben meghatározott külön cselekvés véghezvitetik, hanem ott, ahol a csődnyitás mint előfeltétel bekövetkezik. Vádlott ellen pedig a csőd a pécsi kir. törvényszék mint csődbíróság által, tehát a magyar állam területén az itt honossággal bíró vádlott ellen nyittatott meg. Annak a ténynek, hogy vádlott ellen a trentói cs. kir. törvényszék, tehát külföldi biróság szintén megnyitotta a csődöt, hogy a csődnyitással a magyar bíróságot meg is előzte, az eldöntendő kérdés szempontjából nincsen jelentősége, mert az emiitettek szerint vádlottat a magyar biróság a magyar büntetőtörvénykönyv hatályának területén elkövetett büntetendő vagyonbukásért vonván felelősségre, a magyar törvény büntető rendelkezései vádlott ellen alkalmazandók voltak, arra való tekintet