Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

XXVI Tartalommulató. Lap 375. §. 181.1. Elitélés a Btk. 375. §-ába ütköző tárgyi bűnpártolás czimén, mikor a vádlott azt a pénzt, melyről tudta, hogy lopás utján jutott birtokosa kezéhez, megőrzés végett átvette és ilykép a bűntettből származó előny biztosítására közreműködött, bár a tolvaj ellen a bűnvádi eljárás magáninditvány (Btk. 342. §-a) hiányában meg nem indíttatott „_ 307 XXXI. FEJEZET. A csalás. Bn. 50. §. 18.1. Vádlottak az írástudatlan sértettnek azt mondották, hogy részére csak 48 K utalványozlatott ki, ellenben azt, hogy a 48 K-án felül még 100 K is jár és kiutalvanyoztatott részére, elhallgatták s valótlan előadásukkal rábírták a sértettet arra, hogy a végzéssel javára kiutalt összes járandóságát egyik vádlottra irásos engedménynyel 44 K-ért átruházta, aki ezen engedmény alapján a birói letétből 185 K-át fel is vett; vádlottaknak ez a tette csalás. — II. A csalásnak a fondorlattal való tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás az elkövetési cselekedete, miből folyóan mindazok, akik a fondorlatot a sértett megtévesztésére használták, tettestársak .... .... 31 107. Házasságra lépés, mint tévedésbeejtés fondorlatos eszköze 185 198. A vádlott, aki a sértett czégnek nem állandó alkalmazottja, hanem jutalékra dolgozó ügynöke volt, anélkül, hogy a megnevezett és valóban létező egyének nála megrendelést tettek volna, megrendelő-jegyeket állttolt ki és ezeken azoknak, mint megrendelőknek névaláírását meghamisítván, az állítólagos megrendelés foganatosítása végett a czégnek beküldötte; annyi magánokiralhamisitás állapíttatott meg, ahány hamis megrendelőjegyet a vádlott beküldött. A vádlottnak az a cselekménye, hogy egyes megrendelő-jegyekre nem létező egyének nevét hamisította azzal a czélzattal, hogy a czégtől őt meg nem illető előleget kapjon, amit sikerült is elérnie, csalás „. „ 342 28. A fondorlat fogalma nem abszolút, hanem relatív és annak értelmisége szerint bírálandó el, aki ellen használtatott. Elítélés csalás miatt, mikor a vádlott az irni és olvasni nem tudó, a 100 koronás bankjegyet nem ismerő sértettnek két tinó 460 K vételárában csak 260 K-t fizetett ki olyképp, hogy két darab 100 K-ást mint 100 forintos bankjegyet olvasott le a sértett kezéhez és a sértett azon kérdésére, hogy a leolvasott pénz valóban 230 forint-e, azt felelte, hogy igenis a leolvasott pénz valóban 230 forint „ „. „„ _ .„ .... 42 29. A fondorlat fenn vagy fenn nem forgása minden esetben a tévedésbe ejtett személy egyéniségétől és személyes körülményeitől függ. Elitélés csalás miatt, mikor a vádlott a sertettet, mint egyszerű munkásembert ámította azzal, hogy összeköttetéseinél fogva, az állomásfőnök megvesztegetésével őt fékezőnek a Máv.-hoz bejuttatja, evégből elkérte okmányait és ugy előtte, mint a rokonok előtt az állások szerzésében elért eredményeivel is dicsekedve, ily módon bírta rá a megvesztegetésre szánt pénz átadására .._ .... ~. 43 380. §. IS9. II. Kár mértékének meghatározása időszakos szolgáltatás elmaradása esetén .... _ 321