Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

Tartalommutaló. 381. §. XXVII Lap 78.1. Vádlott, ki azzal volt megbízva, hogy sértett üzleti könyveinek egy részét ver.esse, a sértett kereskedelmi főkönyét úgy vezette, illetve akképp változtatta meg, hogy ez a könyv egyik üzletfélnek fennálló tartozásai fenn nem állónak tüntette fel, mit a vádlott ezen üzletfél reábirása folytán azért tett, hogy a sértettet az igényei alapjául szolgáló lényekre nézve megtévesztve, a megfelelő rendelkezés abbanhagyására birja ; a czélba vett eredmény azért nem éretett el, mert sértett a fondorlatot felismerte s jogait érvényesítette. Vádlott cselekménye csalás bűntettének kísérlete. (Btk. 331. §. 2. p.) — - _ .... 134 139.11. Elitélés csalás büntette czimén (Btk. 381. §. 2. pont), mikor a népszámláló biztos hivatalos eljárásáért dijat követelt és azon kijelentése folytán, hogy a sértettek fizetni kötelesek, kapott is . _ .... 23íi 386. §. 15. A Btk. 386. §-ába ütköző bűntett elkövetése befejezést nyert akkor, mikor a vádlott az adásvételi szerződést, amelybe foglalt ügylettel a bekövetkezett végrehajtást sikertelenné tette, a telekkönyvi hatósághoz benyújtotta ; maga a sikertelen végrehajtás nem véghezvitel! cselekedet, ezáltal csak a már korábban befejezett cselekményük eredménye vált nyilvánvalóvá .._ „ _ „ .... .... _ _ 26 104. A Btk. 386. §-ában a vagyon meghatározásánál, mint annak szenvedőleges tétele a tartozás is figyelembe veendő. Az adós, aki e tartozását törleszti, még nem apasztja mesterségesen a vagyont. Az, hogy az adós hitelezőit előnyben részesítette, csakis a csőd elrendelése, illetőleg a Btk. 387. §-ának esetében eshetik a Btk. 414. §-ának 3. pontja alapján büntetőjogi megtorlás alá .... 181 189. A Btk. 386. §-ában meghatározott csalásnak nem lényálladéki eleme, hogy a hitelező megkárosítására irányuló cselekmény elkövetése idején a sértett követelése már peresítve vagy már lejárt legyen, hanem elég, ha a vádlott abban a tudatban cselekedeti, hogy az ellene fennálló valódi követelés erejéig a perlés és végrehajtás bekövetkezhetik 321 32. A bűnvádi eljárásban a bűncselekményt alkotó tettek az anyagi valóságnak megfelelően állapitandók meg s az anyagi büntetőtörvény rendelkezései erre alapitandók. Az a körülmény, hogy az adós czég tulajdonosául a czégjegyzékbe nem a vádlott, hanem más volt bejegyezve, nem szolgálhatott akadáljul annak a megállapításnak, hogy vádlott csupán névleges üzletvezetője volt a czégnek, tényleg azonban az üzletnek valóságos tulajdonosa volt, aki tehát a hitelt a czégjegyzékbe bevezetett tulajdonosok nevében ugyan, de a saját javára vette igénybe. Ebből folyóan pedig a végrehajtás is, amennyiben ez szükségképen a vádlott tulajdonát képező üzleti vagyonra is volt vezetendő, a vádlott ellen volt bekövetkezendő ..„ .... .... .... 47 387. §. 114.1. A Btk. 387. §-ában meghatározott bűncselekménynek tényálladéki eleme az anyagi csődnek az elkövetés idejében való fennállása. — II. Annak a hitelezőnek a cselekménye, aki fennálló követelésére fogad el kielégítést, még akkor sem bünscgély, ha ezzel más hitelezők megkárosodnak 199