Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

246 Büntetőjogi Döntvénytár. kivánt magáninditvány elő nem terjesztetett, a főtárgyaláson előterjesztett megbüntetés iránti kérelem pedig a Btk. 112. §-a szerint elkésett. De meg kellett mindkét alsóbiróság ítéletének a G. Zs.-né vádlottra vonatkozó részét is a BP. 385. §-ának 1. c) pontjában foglalt semmiségi okból a BP. 437. §-ának harmadik bekezdése értelmében semmisíteni és e vádlottat a BP. 326. §-ának 3. pontja alapján az ellene emelt vád alól fel kellett menteni, mert a kir. tábla valónak azt fogadta el, hogy G. Zs.-né vádiolt idegbeteg nő, hogy a sértett neki szerelmes levelet irt, mely férje kezébe került, hogy sértett róla azt a női becsületbe vágó hirt terjesztette, hogy vele szerelmi viszonyt folytat s hogy az eset a szalontai lapokba is belekerült, hogy jóllehet, dr. P. szalontai ügyvéd előtt sértett tagadásba vette a hir valódiságát és annak általa való terjesztését, utóbb a hirt W. A. előtt megismételte, végül, hogy vádlottak e hir vétele után azonnal kihivatták sértettet kérdőrevonás czéljából s hogy sértett G. Zs.-né kérdésére férje jelenlétében nemcsak megerősítette a szerelmi viszony valódiságát, de azzal G. Zs.-nét okolta, mire ez nyomban kiragadva a férje kezében levő botot, azzal sértett karjára ütött. A kir. Curia e tények alapján azt tartotta megállapitandónak, hogy G. Zs. -né a cselekmény elkövetésekor annyira fel volt izgatva, hogy emiatt akaratának szabad elhatározási képességével nem bírt és tettét öi.tudatlan állapotban követte el, mert egy idegbeteg nő, a női becsületébe vágó híreknek folytonos terjesztése, e hírnek lapokban való szellőztetése, sőt férje és mások jelenlétében szemébe való mondása folytán méltán juthatott oly erős és nagyfokú indulatba, mely tettének beszámítását kizárja. Tévedett eszerint mindkét bíróság abban, hogy a Btk. 76. §-át G. Zs.-né javára nem alkalmazta. A vádlottak felmentésének törvényszerű következménye a tulajdonukat képező bünjelbot kiadásának elrendelése és miután a vádat a közvádló képviselte, a BP. 482. §-a alapján a felmerült bűnügyi költségeknek az államkincstár terhére való utalása. 144. /. A főtárgyalás nyilvánossága nem a hallgatóság korlátlan beözönlésének a helyiség méreteire és a tárgyalás zavartalan menetére való tekintet nélkül kötelező megengedését, sőt inkább az elnöknek a rend megóvása és a tárgyalás méltóságának fen-