Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

Uüntelőjogi Döntvénytár. 247 tartása végett a BP. 96. §-a értelmében éber őrködését és rendelkezését kívánja meg, mert enélkül a nyilvánosság csak megzavartatnék, ezért az elnöknek az az intézkedése, hogy arra az időre, mig a tárgyalás folyik, az aközben érkezők bebocsátását megtiltotta, a nyilvánosság elvét nem sértette. — //. A meghatalmazásnak esetleges alaki hiányai az eljárás későbbi szakában is pótolhatók. (BP. 90. §.) — ÜL A BP. 384. §-ának 9. pontja alá esik az a semmiségi panasz, hogy a valódiság bizonyításának hely adatván, mégis egyes, a védő által felhívott tanuknak kihallgatása el nem rendeltetett. — IV. A Curia felülvizsgálja, hogy a BP. 287. §-a értelmében a főtárgyalás elnökének intézkedésére kihallgatott tanuk a főtárgyalás félbeszakítása és elnapolása mellett megidézendők lettek volna-e, avagy felolvasható volt-e a törvénynek a védelem szempontjából lényeges sérelme nélkül, esküvel erősített vallomásuk. — V. A felek egyező indítványára elrendelt valódiság-bizonyításnak lefolytatását a vádlott nem nehézményezheti, amennyiben annak eredménye rá nézve a bűnösség megállapítása szempontjából nem lehet kedvezőtlenebb a valódiság bizonyításának mellőzésénél. — VI. Az elnök a saját rendfentartó hatáskörében tett intézkedését nem kell az esküdtbíróság határozata alá bocsájtani. (Curia 1913 márczius 26. 2210/913. sz. a. I. Bt.) A kir. Curia: A semmiségi panaszoknak a BP. 385. §-ának 1. a) pontjára alapított része visszautasiltatik, többi részük pedig elutasittatik. indokok: A kir. törvényszék mint esküdtbíróság Ítélete ellen a vádlott csatlakozásával a védő jelentett be semmiségi panaszt, hét esetre vonatkozó alaki és kétrendbeli anyagi semmiségi ok felhívásával. A semmiségi panasz alaki részét a következő alapokon érvényesítették :