Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)
Tartalommutató. xxv Lap árverés előli eladott, ;i befolyt vételárat részint hitelezőinek adta át, részint saját és családjának fenlartására fordította. Elítélés, bár vádlott az elidegenített ingók értékét meghaladó összeget (izélett a befolyt vételárból. A vádlottnak eziránya védekezése csak akkor volna figyelembe vehető, ha a lefoglalt s általa bíróságon kivül eladott ingók vételárát teljesen a végrehajlatóknak adta volna át, azokat egészben vagy a végrehajtási törvény szabályai szerint részben kielégítve 125 lc8. A sikkasztásnak tekintendő bűncselekményt (Btk. 359. §.) az is elköveti, aki nála hagyott és nemcsak az, aki reá bizott dologra nézve követi el a sikkasztást, az elzálogosítás pedig e bűncselekmény elkövetési cselekedete™ .... _ „ _ ._. .... _ _ — ... - 238 19.1. A Btk. 359. §-ában körülirt sikkasztásnak tekintendő bűntett az elidegenítésnek büntetőjogi következményeire való íigyelmeztetés elmulasztása esetében is megállapítható, ha a bíróság vagy más hatóság által zár alá vett dolog tulajdonosa a foglalásról, illetve arról, hogy a dolgok zár alá vétettek s azok mint ilyenek hagyattak az ő őrizete és fizikai hatalma alatt, tudomással bírt. — II. Egymagában az a lény, hogy a lefoglalt ingók az árveréskor nem voltak a helyszínén és nem találtattak a végrehajtást szenvedeti birtokában, nem valósithatja meg a sikkasztás tényálladékát; vizsgálandó, hová lettek a lefoglalt ingók, miért nincsenek a végrehajtást szenvedő birtokában s a hiányzó ingók helyett bocsát-e a végrehajtást szenvedő más ingókat árverezés alá ? 33 27. Lefoglalt dolognak (bárka) bérbeadása nem esik a Btk. 359. §-a alá — 41 363. §. 118. Elitélés hűtlen kezelés büntette (Btk. 363. §.) czimén, mikor vádlottnak a sértett czég egy gyorssajtógépet adott el azzal a kikötéssel, hogy a vételár teljes lefizetéséig a gép a sértett tulajdona marad, foglalás esetén pedig a vevők kötelesek ugy a bírósági végrehajtót erre a körülményre figyelmeztetni, valamint az eladó czéget a foglalásról azonnal értesíteni, vádlott azonban egy hitelezőjének módot nyújtott arra, hogy ez ellene azonnal végrehajtást vezethessen, a gép lefoglalásáról a sértett czéget nem értesítette, és így lehetővé tette a gépnek elárvereztetését, mit nyilván abból a czélból tett, hogy a gépet a sértettnek a szerződésben biztosított jogköréből kivonva, a másik hitelezőnek jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen ._. _ 205 XXX. FKJEZET. Az orgazdaság és bűnpártolás. 370. §. 79. Az orgazdaság egy már megelőzőleg befejezett bűncselekményt tételez fel, s az orgazda büntetendő cselekménye s illetve annak elkövetése csak a megelőző bűncselekmény teljes bevégzése után veheti kezdetét. Az orgazdaságnak a bünsegédi bűnrészességgel gyakran elmosódó határát éppen a telt elkövetésére vonatkozó előzetes egyetértés képezi. Nem orgazda az, hanem bűnsegéd a lopásban, aki a tolvajokkal egy bizonyos meghatározott lopásból eredő dolog megvásárolására beszélt össze, minthogy e lopás elkövetését pszichikai közreműködése által elősegítette „ .... _ _ „ _ ... 139