Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

Büntetőjogi Döntvénytár -207 mében az idegon vagyon kezelésével megbízott vádlott, a sértettnek, mint akinek érdekeit óvni tartozott, tudva és akarva kárt okozott, e cselekménye tehát kimeríti a hűtlen kezelés tényálladéki elemeit: ennélfogva a semmiségi panaszt mint alaptalant a HP. 437. §-ának negyedik bekezdése értelmében el kellett utasítani. * n = Analóg: Curia 8723/1903. (BDtár r. f., IV., 152.), 6053/1942. (BDlár VI., 241.); felmentés (kárositási szándék hiánya czimén) 3971/1912. (BDtár VI., 140) 119. A Btk. 222. §-ában meghatározott bűncselekményben bűnös az is, aki a tanút a valóval megegyező alsóbirósági vallomás viszonosságára s jelesül annak kinyilatkoztatására törekszik reábirni, hogy a tana azt a vallomást részegség által előidézett öntudatlan állapotban tette. (Curia 1913 április 22. 3052/1913. sz. a. II. Bt.) A kir. Curia: A semmiségi panaszok elutasittatnak. indokok: A kir. tábla ítélete ellen vádlott és védője által a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján bejelentett semmiségi panaszoknak jogi alapját az írásban beadott indokolás szerint az képezné, hogy bűncselekmény fogalmát azért nem meriti ki vádlottnak törekvése L. Gerzont a felebbviteli bíróság előtt annak kijelentésére reábirni, hogy ő a kir. járásbíróság előtt részeg állapotban tette vallomását és ezért nem tudta hogy mit vallott: mert a reábirással tanúsíttatni kivánt az a körülmény, hogy L. Gerzon a kihallgatása alkalmával részeg volt, a kérdéses vétségi ügyben lényeges körülményt nem képezett. A semmiségi panaszok azonban alaptalanok és ennélfogva a BP. 437. § ának negyedik bekezdése értelmében elutasittaltak. A kir. tábla által valóknak elfogadott tények szerint ugyanis vádlott az ellene a szatmárnémetii kir. járásbíróságnál folyamatba tett bűnügyben tanuként kihallgatott L. Gerzonnak az elsőbirósági ilélet meghozatala után, de a másodbirósági főtárgyalás! megelőző időben husz koronát és egy fél mázsa búzát ígért arra az esetre, ha a nevezett tanú a járásbíróság előtt az ügy lényeges körülményére tett vallomását a felebbviteli főtárgyaláson vádlott javára azzal az indokolással változtatja meg, hogy a kir.