Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

Büntetőjogi Döntvénytár. 165 P. J. és R. E vádlottakról rendelkező része a BP. 385. §-ának 1. r) pontjában megjelölt anyagi semmiségi ok fenforgása folytán a BP 437. §-ának harmadik bekezdése értelmében megsemmisíttetik és ez a két vádlott azért, mert az 1911. év folyamán a vidéken állomásozó m. kir. honvédezredeklől a budapesti dunaparti teherpályaudvarra szíjjal és siófokkal lezárt ládákban érkezett töltényhüvely-szállilmányoknak a szolgálatadójuk: P. Gy. szállító meghagyásából általuk a m. kir. honvéd központi fegyvertár részére szekereken történt befuvarozása közben a ládák tetejének lesrófolása mellett több alkalommal összesen — és pedig P. J. 800 korona körüli, míg R. E. 200 koronán aluli értékű töltényhüvclyeket, mint reájuk nézve idegen ingó dolgokat a P. Gy. birlalatából, annak beleegyezése néJkül azon czélból vettek el, hogy jogtalanul eltulajdonítsák, bűnösnek mondalik ki és pedig P. J. a Btk. 333. §-ában meghatározott, a Btk. 336. §-ának 3. pontja és a BN. 48. §-a szerint minősülő, egyrcndbeli folytatólagosan elkövetelt lopás bűntettében, R. E. vádlott pedig a Btk. 333. §-ában meghatározott, a Btk 336. § ának 3. pontja szerint büntettet képező, azonban a Btk. 92. §-ának alkalmazásával és a Btk. 20. § ára való figyelemmel minősített egyrendbeli folytatólagosan elkövetett lopás vétségében és azért P. J. vádlott a BN 49. § a első bekezdésének második büntetési tétele, valamint a Btk. 341. §-a alapján a Btk. 92. §-ának alkalmazásával a foganatba vételtől számítandó tíz hónapi börtönbüntetésre és a Btk. 57. § a értelmében számítandó három évi hivatalvesztésre, valamint politikai jogai gyakorlatának ugyanily tartamú felfüggesztésére, R. E. vádlott pedig a BN. 49. §-ának első büntetési tétele és a Btk. 341. § a alapján a Btk. 92 § a alkalmazásával négy hónapi fogházra és egy évi hivatalvesztésre, valamint politikai jogai gyakorlatának ugyanily tartamú felfüggesztésére ítéltetik, s szabadságvesztés-büntetésükből az 1911. évi november hó 18-ától 1912. évi január hó 4-éig tartott előzetes letartóztatásuk által egy-egy hó kitöltöttnek nyilvánittatik. ügy P. J., mint R. E. a BP. 480. §-a alapján a felmerült bűnügyi költségeknek az elítélt többi vádlottakkal egyetemlegesen, a személyüket illetően felszámítandó rabtarlási költségeknek pedig külön-külön az 1890:XLIII. tcz.-ben meghatározott módon leendő megtérítésére köteleztetnek, ezek azonban velük szemben a legutóbb hivatkozott tcz. 4. §-a alapján egyelőre behajthatlanoknak nyilváníttatnak. Az Ítélet egyébként érintetlenül marad. indokok: A kir. táblának másodfokú ítélete ellen semmiségi panaszt jelenteltek be, és pedig annak a felebbviteli. főtárgyaláson történt kihirdetésekor: a kir. főügyész helyettese a P. J. és R. M. vádlottak felmentése miatt a BP. 385. §-ának 1. c) pontja alapján,