Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)
166 Büntetőjogi Döntvénytár. mert jelen esetben nem indítványra, hanem hivatalból üldözendő cselekményről van szó, amennyiben pedig a kir. Ítélőtábla e két vádlottra nézve inditványi bűncselekményt látott fenforogni, ezt a többi vádlottat illetően is megkellett volna állapítani. S. S. védő G. I. és S. J. vádlottak érdekében a BP. 385. §-ának 1. a) és c) pontjai alapján, amennyiben bűncselekmény tényálladéka meg nem állapitható, mert a magáninditvány visszavonása folytán a bűnvádi eljárás meginditását kizáró ok forog fenn, a Sch. I. vádlott védője a BP. 385. § ának 1. a) és c) pontjai alapján azért, mert vádlott terhére büntetendő cselekmény nem állapitható meg, és mert magáninditványra üldözhető sikkasztás forog fenn, mely indítvány visszavonatott, a G. K. védője a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján azért, mert még ha vásárolt volna is védettje töltényhüvelyeket, ezzel nem követett el orgazdaságot, mert nem állapitható meg, hogy azoknak lopott voltáról tudomása volt; az ítéletnek az elsőfokon eljárt kir. törvényszéknél történt kihirdetésekor pedig: S. J. vádlott azért, mert sok a büntetés, Sch. I. vádlott azért, mert ártatlan, végül G. K. vádlott a kir. Ítélőtáblánál a védője által bejelentett semmiségi panaszhoz csatlakozott, és a legutóbb nevezett két vádlott részéről törvényes időben Írásbeli indokolás is adatott be. A Sch. I., G. K. és S. J. vádlottak panaszai a BP. 434. §-ának harmadik bekezdése értelmében vissza voltak utasitandók, mert a Sch. I. és G. K. vádlottak által meghatalmazott védők a kir. ítélőtábla főtárgyalásán jelen lévén, a BP. 425. §-áuak második bekezdése szerint a másodfokú biróság Ítélete a kir. törvényszéknél e két vádlottnak perorvoslat bejeleMtheté^e végett kihirdetendő sem lett volna, ennek perrendellenesen történt foganatosításából pedig semmiségi panasz érvényesítésére jogot nem meríthetnek, és mert S. J vádlott javára a Btk. 92. §-a tényleg alkalmaztatott, ezen törvényszakasz keretében kiszabott büntetés mértéke miatt pedig a BP. 385. §-ának 2. és 3. pontjaira való figyelemmel semmiségi panasznak nincs helye. A S. S. védő által a BP. 385. §-ának 1. a) és c) pontjaira alapított, a bejelentési nyilatkozatának tartalma szerint azonban nyilván csak a BP. 385. §-ának 1. c) pontja alapján érvényesíteni kivánt panasz alaptalan, mert a Btk. 333. §-ában meghatározott lopás idegen ingó dolognak másnak birtokából vagy birlalatából annak beleegyezése nélkül, jogtalan eltulajdonításra irányzott czélból történt elvételével követtetvén el, kétségtelen, hogy lopás esetében a jogtalanul eltulajdonított dolog tulajdonosa a sértett; minthogy pedig a G I. és S. J. vádlottak által ellopott töltényhüvelyek a katonai kincstár tulajdonát képezték és a nevezett két vádlott a cselekményükkel kapcsolatban károsnak tekintendő