Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)
Büntetőjogi Döntvénytár. tolt semmiségi panasza tárgytalanná vált, miért is annak felülvizsgálása mellőztetett. A kir. tábla Ítéletének meg nem semmisitett rendelkezései, ezek közt a mellékbüntetésre vonatkozó rész is, a dolog természetéből íblyóan hatályban maradnak. 86. Az alsóbiróság által valókul elfogadott tényekből a Curia állapítja meg, alappal használta-e a vádlott a sértettel szemben a meggyalázó kifejezéseket. Felmentés szemben az alsóbiróság bűnösséget kimondó ítéletével szemben, mikor a Curia ugy találta, hogy sértettnek többrendbeli magatartása és eljárása alappal volt jellemezhető az inkriminált kifejezésekkel. (Curia 1913 febr. 4. 890/913. sz. a. I. Bt.) A kir. Curia: A kir. tábla ítéletét megsemmisíti, s a vádlottat a rágalmazás vétségének vádja alól felmenti. Indokok: D. S. A. sértett a b—i kaszinóban megtámadta P. M. főszolgabíró vádlottat az utczai közvilágítás miatt, erre a vádlott azt felelte S. A.-nak, hogy «seperjen mindenki a háza előtt, van az urnák a járásbíróság elölt seperni valója, ha én seperek, baj lesz, mert van már elég adatom». • Ennek a kifejezésnek nem tulajdonitható ugyan az az értelem, mint azt a kir. tábla magyarázta, hogy a sértettnek oly piszkos és szemétdolgai volnának, hogy ha azokat a vádlott nyilvánosságra hozza, a sértett a tiszteletre és becsülésre méltatlanná válik, mert erre már a felhozott tények hiányában sem lehet következtetni, de mindenesetre meggyanusitása a sértettnek oly értelemben, hogy ő sem olyan kifogástalan magaviseletű és eljárást tanúsító egyén, akinek ne volnának olyan dolgai, amelyek, ha nyilvánosságra hozatnak, neki kellemetlenséget, bajt ne okoznának. Kétségtelen, hogy az ilyen kijelentés meggyalázó, mert a bírónak akár magánéletére, akár birói működésére vonatkozó kifogástalan magatartását és eljárását vonja kétségbe, mit büntetlenül hagyni nem lehet. A kérdés, a valódiság bizonyításának elrendelése és foganatosítása s az ebből elfogadott tények megállapítása után csak az