Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

Büntetőjogi Döntvénytár. U3 talanság tudalában vezette reá az okiratokra, miért is vele szemben bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék hiányában büntetendő cselekmény tényálladéka fenn nem forog. Mindezeknélfogva a közvádlónak a BP. 385. $-ának \. a) pontjára fektetett semmiségi panasza mint alaptalan a BP. 437. §-ának negyedik bekezdése értelmében el volt utasítandó. 81. /. Halált okozó súlyos testi sértés bűntettének vádja esetén, ha az esküdtbíróság külön-kérdést tesz fel az erős felindulásra és továbbá a jogos védelem határainak tulhágására, az utóbbi külön-kérdés kell, hogy az enyhébb büntetési nem alkalmazását eredményező erős felindulásra feltett kérdést kellő összekapcsolás mellett a sorrendben megelőzze. — J7. Az Ítélet rendelkező részébe az összes kérdések belefoglalandók az esküdteknek feleleteivel együtt; e szabály megsértése nem semmiségi ok. (Ouria 1913 febr. 11. 1096/1913. sz. a. III. Bt.) A kir. Ouria: A semmiségi panasz a BP. 385. §-ának ugy az 1. c), mint 3. pontja tekintetében elutasittatik. Indokok: A panasz alaptalan azért, mert az esküdtek a hozzájuk intézett első főkérdésre, melybe a BP. 385. §-a értelmében a jogos védelem, mint beszámítást kizáró ok hiányára utaló kitétel is befoglaltatott, hétnél több szavazattal igennel s a jogos védelem határainak félelemből, ijedtségből vagy megzavarodásból való tulhágására vonatkozó harmadik különkérdésre hétnél több szavazattal nemmel feleltek, az esküdtbíróság tehát nem tévedett abban, hogy az esküdtek eme határozatának alapul vételével a jogos védelmet s annak a Btk. 79. §-a harmadik bekezdésében meghatározott tulhágását, mint a beszámítást kizáró okot a vádlott javára meg nem állapította; és mert vádlott bűnössége fokának meghatározásánál csupán beismerése képez enyhítő körülményt, amelyet ellensúlyoz büntetett előélete, ennek az enyhítő és súlyosító körülménynek mérlegelésével pedig a kir. Curia ugy találta, hogy a büntetés kimérésénél a Btk. 92. §-a alkalmazásának törvényes feltételei hiányzanak. Habár az esküdtbíróság az első főkérdés után közvetlenül az erős felindulásra irányuló máso-