Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)
144 Büntetőjogi Döntvénytár. dik külön kérdést és csak azt követőleg tette fel a jogos védelem határainak tulhágására vonatkozó harmadik külön-kérdést, holott a beszámithatóságot kizáró ok fen forgása iránti kérdés a dolog természeténél fogva kell, hogy az enyhébb büntetési nem alkalmazását eredményező erős felindulásra feltett kérdést kellő összekapcsolás mellett a sorrendben megelőzze; továbbá, habár a BP. 375. §-ának rendelkezésével ellenkezik az, hogy a jogos védelem határainak tulhágására feltett harmadik külön-kérdés s az esküdteknek erre adott leielete az Ítélet rendelkező részébe be nem foglaltatott, mindazonáltal, minthogy ezek a szabálytalanságok semmiség terhe alatt tiltva nincsenek és a törvény által megállapított, különösen pedig hivatalból figyelembe veendő semmiségi okok közé nem tartoznak s minthogy az esküdtbíróság ítéletének rendelkezése különben az esküdtek határozatának megfelel: a kir. Curia az említett szabálytalanságok tekintetében nem határozott. 82. A Curia a vádlottat, aki különböző Ítéletekkel egy napi fogházra, majd mjolcz havi börtönre Ítéltetett el, összbüntetésül nyolcz havi és 12 órai börtönre ítélte el. (Curia 1912 nov. 6. 6735/1915. sz. a.) A pozsonyi kir. törvényszék : Vádlottat az alapitéletek szabadságvesztés-büntetést kiszabó részében való hatályon kivül helyezése mellett csalás vétsége és lopás büntette miatt a Bik. 96. és 98. §-ainak, valamint a Btk. 104. §-ának 1. pontja felhívásával összbüntetésül nyolcz havi börlönbüntetésre itéli. (1912szept. 2. 8954/912. sz.) _ A kir. Curia: A kir. ügyész semmiségi panaszának helyt ad, az elsőbiróság Ítéletének a vádlott szabadságvesztés-büntetésének kiszabására vonatkozó részét a BP. 355. §-ának 2. pontja alapján a BP. 437. §-ának harmadik bekezdése értelmében megsemmisíti és vádlott összbüntetését az elsőbiróság Ítéletében megjelölt kezdőpont és beszámítás tentartásával nyolcz havi és 12 órai börtönben állapítja meg. Indokok: Az elsőbiróságnak összbüntetését kiszabó határozata ellen a kir. ügyész általánosságban a BP. 385. §-ának 2. pontjára való hivatkozással semmiségi panaszt jelentett be. Ezt a semmiségi panaszt a kir. Curia alaposnak fogadta el és a rendelkező rész értelmében megsemmisítő ítéletet hozott. Az összbüntetés, illetőleg a büntetések egyesítésének (BP.