Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

134 Büntetőjogi Döntvénytár. hogy magát általa választott ügyvéddel képviseltethesse; nyilvánvaló tehát, hogy a vádlottak a törvényszék Ítéletében felhozott indokokból csak a törvény megsértésével voltak a vád alól felmenthetők. Mindezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a törvénysértést megállapítani kellett. Annak kimondása, hogy a jelen határozat a telekre nézve nem bir hatálylyal, a BP. 442. §-ának utolsó bekezdésén alapul. 78. /. Vádlott, ki azzal volt megbízva, hogy sértett üzleti könyveinek egy részét vezesse, a sértett kereskedelmi főkönyvét agy vezette, illetve akképp változtatta meg, hogy ez a könyv egyik üzletfélnek fennálló tartozását fenn nem állónak tüntette fel, mit a vádlott ezen üzletfél reábirása folytán azért tett, hogy a sértettet az igényei alapjául szolgáló tényekre nézve megtévesztve, a megfelelő rendelkezés abbanhagyására birja; a czélba vett eredmény azért nem éretett el, mert sértett a fondorlatot felismerte s jogait érvényesítette. Vádlott cselekménye csalás bűntettének kísérlete. (Btk.{381. §. 2. p.) — //. A tettesnek magánhivatalnoki minősége oly tárgyi körülménye a bűncselekménynek, mely a felbujtó részesre is kihat. (Ouria 1913 január 8. 127/1913. sz, a. III. Bt.) A kir. Ouria: F. H. vádlott és védője részéről a BP. 384. §-ának 9. pontja és a 385. §. 1. a) pontja alapján, M. N. N. vádlott és védője részéről a BP. 385. §-ának 1.6) és c) pontjai alapján használt semmiségi panaszok elutasittatnak, a kir. főügyész által a BP. 385. §-ának 3. pontja alapján használt semmiségi panasznak megvizsgálása pedig mellőztetik. A kir. főügyész által F. H. vádlott terhére használt semmiségi panasznak ugy F. H. vádlott és védője semmiségi panaszának részben hely adatván, illetve a fenforgó ok, M. N. N. vádlott javára hivatalból figyelembe vétetvén, a bűncselekmények minősítése és a büntetésekre nézve az alsófoku bírósági ítéletek a