Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

430 Büntetőjogi Döntvénytár. foglalt az a szabály, mely szerint azon külföldi, kinek czége az országban bejegyezve nincs, csak azon esetben érvényesitheti az idézett törvények alapján jogait, ha megfelelően meghatalmazott képviselőt nevez, ki a magyar korona területén ; a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban vagy Bosznia és Herczegovinában állandó lakással bir és akinek neve és lakása az 1895 :XL1. tcz. 5. §-ának harmadik bekezdése értelmében a lajstromozó hatóságnál, a védjegylajstromba leendő feljegyzés végett, bejelentendő, nem korlátozza a sértett fél részére a Btk. 113. §-ában, valamint a BP. 41. és 47. §-aiban biztosított azokat a jogokat, melyeknél fogva a magáninditvány előterjesztésére a sértett jogosult, aki az 1895: XLI. tcz. 8. és 9. §-aiban körülirt kihágások esetében mint főmagánvádló, a kir. ügyészségnek a vád képviseletére való előleges felhívása nélkül vádat emelhet és aki mindazoknál az eljárási cselekményeknél, amelyekre nem személyes megjelenés kötelezettségével van idézve, ügyvéddel képviseltetheti magát. Kimondatik továbbá, hogy ezeknek a jogoknak az 1895 : XLI. tcz. 5. §-ában megjelölt külföldi czég részéről való gyakorlása nem köthető ahhoz a feltételhez, hogy a czégnek a bünperben eljáró képviselője a védjegylajstromba bejegyzett meghatalmazottjával azonos legyen. Megsértette tehát a törvényt a temesvári kir. törvényszéki ítélettel annyiban, amennyiben W. S. Sándor, K. József és B. Ernő vádlottakat a Farbenfabriken vorm. Fridrich B. & Comp. e—i czég magánvádló által az 1895: XLI. tcz. 8. §-ában körülirt védjegybitorlás kihágása miatt ellenük emelt vád alól abból az okból mentelte fel, mert a nevezett magánvádló czége az országban bejegyezve nincs, annak a magyar korona területén lakó meghatalmazott képviselőjeként a védjegylajstromban 1911. évi márczius hó 16-áig Sz. Richárd budapesti ügyvéd volt bejegyezve; az 1911. évi február hó 24-én és 25-én tett feljelentéseket ellenjegyző dr. U. Lajos budapesti ügyvéd pedig csak az 1911. évi márczius hó 16-án beadott kérvény alapján jegyeztetett be a védjegylajstromba, mint a magánvádló meghatalmazott képviselője; a magánvádlót tehát joghatálylyal csak márczius hó 16-tól kezdve képviselhette; s mert ezekhez képest, minthogy 1910. évi november 28-ától, mint attól az időponttól számítva, melyben az elkövetett kihágás a sértett tudomására jutott, 1911. évi márczius hó 16-áig több mint a Btk. 112. §-ában megállapított három havi határidő telt el, a magániditváuy hiányánál fogva, a bűnvádi eljárás megindítását kizáró ok forog fenn. Jelen határozat a felekre nem bir hatálylyal. indokok: A Farbenfabriken vorm. Fridrich B. & Comp. e—i (németországi) bejegyzett czég dr. U. Lajos budapesti ügyvéd