Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

Büntetőjogi Döntvénytár. ellenjegyzése mellett, a temesvári kir. járásbíróságnál 1911. évi február "hó 24-én és 25-én 369., 370. és 372. számok alatt beadott háromrendü bűnvádi feljelentésében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában vádat emelt W. S. Sándor temesvári gyógyszerész, mint az «arany kereszthez)) czimzett gyógyszertár tulajdonosa, K. József, mint az drgalmasok gyógyszertárához)) czimzett gyógyszertár gondnoka és B. Ernő temesvári gyógyszerész, mint a «Szentháromság»-hoz czimzett gyógyszertár tulajdonosa ellen az 1895: XLl. tcz. 8. §-ában körülirt védjegybitorlás kihágása miatt azon az alapon, hogy nevezett gyógyszerészek gyógyszertáraikban 1910. évi november hó 25., 26., 27., 28. és 29. napján «aspirin» nevü gyógyszert rendelő orvosi vevényekre nem a feljelentő ilyen nevü készítményét, hanem a feljelentő által bemutatott dobozokban foglalt, vegyileg azonos összetételű, de olcsóbban beszerezhető, «acetylsalycilsavi> gyógyárut szolgáltatván ki, a dobozokat mégis «aspírin» jelzéssel látták el s ekként a feljelentő részére belajstromozott és ennélfogva annak kizárólagos használati jogát képező «aspirin» szóvédjegy gyei jogtalanul ellátott árut, ezt tudva, forgalomba hoztak és árultak. Vádlottak azzal védekeztek, hogy magánvádló nem tevén eleget az 1895 : XLI. tcz. 5. §-ában a meghatalmazott képviselő bejelentésére vonatkozóan foglalt rendelkezésnek, a törvényben biztosított jogait nem érvényesítheti és tagadták a magánvádló által bemutatott gyógyáruknak a gyógyszertáraikban vásároltakkal való azonosságát. A temesvári kir. járásbíróság a magánvádló részéről a bemutatott gyógyáruk vegyi megvizsgálása és az azonosság igazolása szempontjából ajánlott bizonyítás felvételét mellőzte és 1911. évi márczius hó 8-án 1911 B. 362/2. szám alatt hozott Ítéletével vádlottakat a vád alól a BP. 326. §-ának 2. pontja alapján felmentette, mert a vádbeli kihágásnak a vádlottak által való elkövetését nem találta bizonyítottnak. A főmagánvádló képviselője részéről az elsőfokú bíróság Ítélete ellen közbevetett felebbezés folytán a temesvári kir. törvényszék a bizonyításnak a főmagánvádló által megjelölt irányban leendő kiegészítését rendelvén el, ennek megtörténte után 1911. évi október hó U-én megtartott felebbviteli tárgyalás alapján 10,127 szám alatt hozott jogerős másodfokú Ítéletével az elsőbirósági ítéletet azzal a helyesbítéssel hagyta helyben, hogy vádlottak a BP. 326. §-ának 3. pontja alapján tekintetnek felmentetteknek. Ezt a rendelkezést a kir. törvényszék következően indokolja: A budapesti kereskedelmi és iparkamarának áruvédjegylajstromozó hivatala által kiállított lajstrom-kivonat bizonyítja, 9*