Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

124 Büntetőjogi Döntvénytár. forogna is, az legfeljebb a Btk. 307. §-ának második bekezdése szerint lenne minősíthető; ez utóbbi részében tehát a semmiségi panasz a BP. 385. §-ának 1. b) pontjára alapitottnak tekintendő. A semmiségi panasznak a BP. 385. §-ának 1. a) pontjára fektetett része alaptalan. A kir. tábla ugyanis azt fogadta el valónak, hogy a vádlott a sértettre az irányában elkövetett durva tréfa miatt felmérgelődve, azt nyalábon kapta és teljes erővel dobta az ajtó előtt levő kőlapra s ily módon szenvedte a halálos kimenetelű sérülést. Miután pedig egy?" átnyalábolt embernek teljes erővel való kidobása magában foglalja a bántalmazásra irányuló szándékot, s mivel köztapasztalat szerint a vádlottnak tudnia kellett, hogy a kidobott egyén földrezuhanása következtében testi sértési fog szenvedni, s miután a vádlott cselekménye és a bekövetkezett eredmény között az okozati összefüggés meg van állapítva, nem tévedett a másodbiróság abban, hogy a vádlott cselekményét bűncselekménynek minősítette. Ellenben a semmiségi panasznak a BP. 385. ,^-ának b) pontjára fektetett része alapos. Ugyanis a másodbiróság azt fogadta el valónak, hogy a sértett a vádlottnak és G. Jánosnak fejét oly erővel ütötte össze, hogy ennek következtében a vádlottnak orravére megeredt, továbbá, hogy ennek utána a sértett csúfondárosan azt kérdezte az orravérét lemosó vádlottól, hogy mit csinál, a sértettnek ezek a tényei pedig kimerítik a Btk. 307. §-ának második bekezdésének alkotóelemét képező jogtalan súlyos bántalmazás fogalmát, s miután a testi sértés az ezen bántalmazás által előidézett felindulásban rögtön követtetett el, tévedett a másodbiróság abban, hogy a vádlott cselekményét a Btk. 307. §-ának nem második, hanem annak első bekezdése szerint minősítette. Ennélfogva tehát az alsóbiróságok ítéletének a vádlott cselekményének minősítésére és a szabadfágvesztésbüntetés mérvének meghatározására vonatkozó részeit, a BP. 385. §. 1. b) pontjában foglalt semmiségi okból meg kellett semmisíteni és a BP. 437. §-ának harmadik bekezdése értelmében megfelelő ítéletet kellett hozni.