Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

Büntetőjogi Döntvénytár. 105 Vádlott a kir. járásbíróságnak egyik birájáról felebbezési beadványában ezt irta: «a biró ellenem szövetkezett az ellenféllel, elárulta irányomban ellenséges érzelmét; elárulta az én ügyemben érdekeltségét; alperesnek akarja a javát; maga beáll egész csendben alperesnek)). Ez a cselekmény nem a Kbtk. 46. §-ába ütköző hatóság elleni kihágásnak, hanem a Btk. 258. §-a alá eső, a 271. §. szerint hivatalból és az igazságügyminiszter felhatalmazása alapján üldözendő rágalmazás vétségének a tényálladékát állapítja meg, melynek elsőfokú elbírálására az 1897 : XXXIV. tcz. 17. §-ának 3. pontja értelmében a kir. törvényszék hivatott; hatóság elleni kihágás alkatelemei csak abban az esetben lettek volna felismerhetők, ha azok a kitételek nem volnának egyebek, mint az általános felfogás szerint sértő jelleggel biró kifejezések, melyek még a lealacsonyitásra vagy meggyalázásra sem alkalmasak. — (határozat a jogegység érdekében.) (Ouria Jogegységi Tanácsa: 1913 jan. 24. 635/1913. sz. a.) A kir. Curia: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy bírósági hivatalnokról, ennek hivatali kötelességeire vonatkozóau, hivatalos beadványban olyan tény állítása, mely valódisága esetében az ellen, akiről állíttatott, bűnvádi vagy fegyelmi büntetést vonna maga után, nem a Kbtk. 46. §-ában körüliit hatóság elleni kihágásnak, hanem a Btk. 258. § a alá eső, a 271. §. szerint hivatalból és az igazságügyminiszter felhatalmazása alapján üldözendő rágalmazás vétségének a tényálladékát állapítja meg, melynek elbírálása az 1897 : XXXIV. tcz. 17. §-ának 3. pontja értelmében a kir. törvényszék hatásköréhez tartozik. Megsértette tehát a törvényt a dunaföldvári kir. járásbíróság annyiban, amennyiben a dr. Ch. S. d—i ügyvéd ellen az általa egy polgári perben a per birájának hivatali kötelességeire vonatkozóan, hivatalos beadványában tett, fentjelzett minőségű tény-