Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

96 Büntetőjogi Döntvénytár. tekintendő befejezettnek, mikor annak tartalma a sértettnek, vagy esetleg másoknak tudomására jutott, minthogy a jelen esetben a N—n.-ben kelt és postára adott vádbeli levél a sértettnek B—ó.-ban kézbesittetett és annak sértőnek talált tartalma itt jutott a sértett tudomására ; miből kifolyóan a vád tárgyává tett becsületsértés elkövetésének helyéül B—ó tekintendő, s minthogy a bűnvádi eljárásra a BP. 16. §-ának első bekezdése értelmében rendszerint az a bíróság illetékes, melynek területén a bűncselekmény elkövetve volt: a felmerült illetékességi összeütközést a b—i kir. járásbíróság illetékességének megállapításával kellett megszüntetni. ¥ * Curia 7851/1906. sz.: Kézbesítés helyének illetékessége. (BDtár r. f., VII. k., 203.) — 10,018/1900. sz.: ügy a feladás, mint az érkezés helye illetékes. (BDtár r. f., I. k., 75.) — 6592/1905.: Levél utján elkövetett zsarolás esetén a kézbesítés helyének bírósága illetékes ; ha több levélben követtetett el fenyegetés és a levelek különböző bíróságok területén kézbesittettek: a megelőzés dönt. (B. Hat. Tára 45í. sz. Elvi hat.) 58. Nem minősül a Btk. 331. §-ának 3. pontja szerint vádlottnak az a tette, hogy a sértett zárt udvarába és zárt konyhájába nyitott bicskával való fenyegetés mellett a kapu, illetve ajtó döngetése mellett, behatolni akart, de a behatolás akaratán kivül eső okból nem sikerült; a bicska nem fegyver e törvényhely értelmében. (Curia 1912 november 6 7427. sz. a.) 59. Vádlott a zsebtolvajláson tetten éretvén, sem a lopott pénz csekély összege, sem az, hogy kár nincsen, nem enyhítő körülmény, mivel ez nem vádlott erkölcsiségére vezetendő vissza, hanem annak következménye, hogy a vádlott a sértett zsebében több pénzt nem talált és tetten éretett. (Curia 1913 január 15. 375/1913. sz. a IV. Bt.)