Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

Büntetőjogi Döntvénytár. Alaptalan a BP. 385. § ának 3. pontjára fektetett semmisééi panasz, mert az A. M. vádlott javára fenforgó a kir. törvényszékiteletében kimerítően felsorolt enyhítő körülmények nem nagy számban fordulnak elő, azok túlnyomók, de nem annyira nyomatékosak, hogy a Btk. 92. §-ának alkalmazása alapjául szolgálnának. A minden irányban alaptalannak talált semmiségi panaszokat tehát, a BP. 437. §-ának negyedik bekezdése értelmében el kellett utasítani. 33. /. A Curia dönti el hamis tanuzás vádja esetén, hogy a vallomás lényeges körülményre vonatkozott-e. — //. A hamis tanuzás bűntettének az a feltétele, hogy a tanú az eskü szentségére s a hamis eskü következményeire figyelmeztessék, nem pedig az, hogy a figyelmeztetés be legyen irva a jegyzőkönyvbe. (Curia 1912 nov. 7. 7475. B. sz. a.) A kir. Curia: A közvádló semmiségi panaszának hely adatik, mindkét alsóbiróság ítélete a BP 385. §-ának 1. a) pontjába ütköző semmiségi ok miatt, a BP. 437. §-ának harmadik bekezdése értelmében megsemmisíttetik s Sz. F. vádlóit amiatt, mert Sz. F. által a Sylvania pénzintézet ellen végrehajtás megszüntetése iránt a zilahi törvényszék, mint telekkönyvi hatóságnál folyamatba tett 55 K s járulékai iránti perben 1911 január 19-én tanuként történt kihallgatása alkalmával a polgári per lényeges körülményére vonatkozó azt a hamis vallomást tette, hogy «a Sylvaniának nem tartozik, K. S. nak, aki a Sylvaniálól pénzt vett fel, nem kezese» s ezt a hamis vallomását esküvel is megerősítette, bűnösnek mondja ki a Btk. 215. §-ába ütköző s a 216. § a szerint büntetendő hamis tanuzás büntette helyett, a Btk. 92. §-ának alkalmazásával, a 20. §. rendelkezéséhez képest a hamis tanuzás vétségében s ezért a Btk. 216. §-a alapján, a 92. §. alkalmazásával két hónapi fogházra stb. Ítéltetik. Indokok: A kir. tábla másodfokban hozott Ítélete ellen annak kihirdetésekor közvádló a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján, mivel a Btk. 215. §-ában meghatározott hamis tanuzás bűntettének azon lényeges alkotóelemei, hogy a vallomás az ügy lényeges körülményére vonatkozzék és az esküvel is megerősíttessék, a vádlott cselekményében feltalálhatók, így cselekménye bűncselekményt képez, írásban is indokolt semmiségi panaszt jelenlett be s azt a koronaügyész is fentartotta. Rüntetőjogi Döntvénytár. VII. i